Keretek között - A hatvanas évek művészete Magyarországon (1958–1968)

Magyar Nemzeti Galéria, A épület

 

November közepétől a hatvanas évek művészetéről rendez kiállítást a Magyar Nemzeti Galéria. A kiállítás két meghatározó történelmi esemény közötti időszak művészetét tekinti át: az 1956-os forradalom leverését követő konszolidáció éveitől az 1968-as prágai tavaszig. Ekkor alakult ki a kultúrára vonatkozó politikai kategóriarendszer – a „három T”, vagyis a művek Tiltott, Tűrt és Támogatott szerinti minősítése –, amely a teljes kulturális életet, így a képzőművészetet is áthatotta. Tárlatunkon bemutatjuk, hogy a tiltott témák (például az 1956-os forradalom, a szovjet megszállás, a marxizmus-leninizmus ideológiai hegemóniájának megkérdőjelezhetetlensége, a kommunista párt hatalmi monopóliuma, a politikai rendszer diktatórikus jellege és a polgári szabadságjogok súlyos korlátozása) kirajzolta „keretek” ellenére – azokon belül vagy éppen azokat feszegetve – a művészek számtalan kifejezésmóddal kísérleteztek, hogy az 1956 utáni illúzióvesztett állapotban is megtalálják a korszerű művészi kifejezés maradandó formáit.

 

Az 1960-as évek, pontosabban az 1958 és 1968 közé eső évtized a magyar művészet egyik legellentmondásosabb korszaka volt. Még éltek az elmúlt évtized szocreáljának hamisan heroikus, agitatív tartalmú ábrázolási konvenciói, de már érlelődtek a valóság természetére provokatívan rákérdező neoavantgárd törekvések is. A művészi mozgástér behatárolt volt, a művészi korszerűség igényét csak bizonyos önkorlátozásokkal vállalhatták az alkotók. A nyílt beszéd helyett ekkor alakult ki igazán a kettős beszéd, a sorok között olvasás, a kódolás és dekódolás rafinált kommunikációs kultúrája: a „három T” által meghatározott keretek manipulatív, a korábbinál engedékenyebb, ám a „határsértések” esetében nagyon is keményen megtapasztalható világa. 

 

A kiállításon mintegy 350 műalkotás – képző- és iparművészet, ipari formatervezés, film- és plakátművészet segítségével – mutatja be az 1958 és 1968 közötti évtizedet: a keretek működésének mechanizmusát és a keretek között alkotó művészeket. A korszak olyan jelentős mestereivel találkozunk, mint Berki Viola, Csernus Tibor, Gruber Béla, Gyémánt László, Kokas Ignác, Kondor Béla, Korniss Dezső, Kurucz D. István, Mácsai István, vagy Somogyi József. A bemutatott művek között számos olyan alkotás szerepel, amelyet a múzeumba kerülése óta eltelt öt-hat évtizedben nem láthatott a közönség. A kiállításon több olyan külföldi alkotó – Picasso, Fernand Léger, Renato Guttuso, Ben Shahn, Bernard Buffet, Willi Sitte – művét is láthatjuk, akik akár tematikus értelemben, akár stílusukat tekintve inspirálták az itthoni művészeket.

A kiállításhoz magyar és angol nyelvű katalógus is készül.

 

A kiállítás kurátora: Petrányi Zsolt