Picasso – Alakváltozások, 1895-1972

A záró hétvégén hosszabb nyitvatartással várjuk látogatóinkat: augusztus 26-28. (péntek - vasárnap) pénztár és belépés 10.00-től 19.00-ig, a zárás 19.30-kor kezdődik, az épületet 20.00-kor zárjuk. 

A száz műalkotást, festményeket, valamint szobrokat és grafikákat bemutató kiállítás Picasso életművének valamennyi periódusát felöleli, ugyanakkor egy kiemelt téma – az emberi alak megformálásának folyamatos változása – köré szerveződik.

A kiállított művek többsége a világ legjelentősebb, a művész ötezer alkotását őrző párizsi Musée national Picasso-Paris gyűjteményéből érkezett. A gyűjteményben, amelyet a művész örökösei adományoztak a francia államnak, Picasso minden alkotói korszakából találhatók művek, valamint 200 000 dokumentum – levelek, folyóiratok, fényképek – Picasso magánarchívumából.

 

A tárlat Picasso jellegzetes alkotómódszerét végigkísérő kötetlen utazásra hív, hangsúlyozva a sorozatok, az ismétlődő motívumok és az áttörés különleges pillanatait. A központi téma a figurális ábrázolás festői megközelítésének változása a több mint hét évtizedet átölelő életműben,amelynek minden korszakában központi szerepet játszott az ember, legyen szó a nőről, az érző és szenvedélyes emberről, a gondolkodóról, a művészről, a társadalmi-politikai szereplőről vagy a sztárok világának tagjáról. Az emberi alak megformálásának változásaiban Picasso művészetének lényege tárul fel: a folyamatos formai megújulás a kiállításon bemutatásra kerülő alkotások nagyobb részét kitevő festmények mellett a sokszorosított grafikai és rajztechnikáktól a plasztikai alkotásokon, kerámián keresztül a fotóig és filmig kísérhető végig.

 

A tárlat hét fontosabb szekcióra tagolódik. Az első egység Picasso korai korszakát, az 1906-ig tartó első tíz év munkásságát mutatja be. A tárlaton elsőként kiállított mű a realisztikus stílusú Mezítlábas lányka (1895), amelyet Picasso tizennégy évesen festett. Poétikus képek, moralizáló jelenetek, a kék korszak melankóliája és költők, művészek portréi jellemzik ezt a periódust. Ezt követik a teljesen új és forradalmi kubista korszak képei. Az 1907 és 1916 közötti évek munkásságát a Formák lebontása és kubista újraépítése cím alatt mutatjuk be, itt láthatók a művésznek az egyik kiemelkedő művéhez, azAvignoni kisasszonyokhoz festett tanulmányai is, valamint a kiállítás egyik legértékesebb kölcsönzése, a moszkvai Puskin Múzeumból érkezett Ambroise Vollard-portré. 1917 után – ahogy a következő, A klasszikus vonalvezetés újrafeltalálása című szekciónkban látjuk –  Picasso festészetében újra megjelenik a klasszikusan egyszerű vonal, a szépen modellált test, a világos rajz és az aktok, táncosok, a balett világa. Az 1925 és 1936 közötti éveket a Szürrealista átváltozások cím alatt mutatjuk be. Ez a korszak az európai szürrealizmus megszületésének időszaka. Picasso művészetében is új témák, új formák jelennek meg, köztük az egyszerre ember és szörny Minótaurosz. A Háborús alakok című kiállítási egységben az 1937 és 1945 közötti, elsősorban a háború hatására született alkotások kaptak helyet. A háború utáni években Picasso ismét a primitív művészet táján indul felfedezőutakra. Már régóta keresi az egyszerű, őseredeti formát.

 

Régebben azért érdeklődött a távol-keleti művészetek iránt, mert úgy gondolta, hogy közelebb vannak a művészet ősforrásához. Az ebbe gondolatkörbe illeszkedő munkáit a Vissza a kezdetekhez című szekcióban állítjuk ki. A kiállítás utolsó egysége Picasso nagy témáját, A művész és modellje témát járja körül. Az 1954-től haláláig készült alkotásokon régi mesterek műveit idézi meg, s természetesen az örök témát, férfi és nő kapcsolatát.

 

A bemutatott száz mű nagy része – 74 alkotás – a Musée national Picasso-Paris gyűjteményéből érkezik. De szerepelnek alkotások a világ több nagy múzeumából is: a budapesti kiállítás megrendezéséhez kiemelkedő remekművek kölcsönzésével járult hozzá a jeruzsálemi Izrael Múzeum, a bázeli Beyeler-gyűjtemény, a berni Kunstmuseum, a moszkvai Puskin Múzeum és a stuttgarti Staatsgalerie. A kiállításon látható lesz még a budapesti Ludwig Múzeum három festménye, valamint egy válogatás a Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményében őrzött európai rangú metszetanyagból.

 

A kiállítást kísérő – magyarul és angolul megjelenő – katalógusban kiváló francia és magyar szaktekintélyek tanulmányai különböző megközelítésben dolgozzák fel Picasso alkotómódszerét. A kiadvány a teljes bemutatott anyagot tartalmazza, valamint azokat a párizsi múzeum archívumában őrzött magyar vonatkozású dokumentumokat is, amelyek először kerülnek nyilvánosság elé.

 

A kiállítás kurátora: Emilie Bouvard, a Musée national Picasso-Paris művészettörténésze
Társkurátor: Tóth Ferenc, a Szépművészeti Múzeum művészettörténésze