Zichy Mihály Emlékház

A Szépművészeti Múzeum filiáléja

A műemléki védelmet élvező kúria építésének korát illetően a források többféle dátumot említenek: az 1820-as, 1830-as éveket, illetve a 19. század második felét. Minden bizonnyal több periódusban épült, az első épület bővítéseivel, az 1880-ra elkészült műteremmel. Parkja természetvédelmi terület.

Itt született 1827-ben Zichy Mihály, aki később a kúria nyugati szárnyához építtetett egy L alakú toldalékot, műterem céljából.  Itt éltek Zichy Mihály szülei, a testvére, s miután a festő visszatért Oroszországból, már a négy gyermeke és a felesége is itt töltötte a nyarakat, télen a fővárosba költöztek. Akkoriban pezsgő élet folyt a településen és a birtokon. Cselédházak, istálló és kocsiszín épült a kúria mellé, külső és belső személyzet biztosította a család ellátását.

A múzeumot a festő születésének századik évfordulója alkalmából, 1927-ben alapította unokája, Zichy Mária Alexandra és férje Csicsery-Rónay István. A kiállítást 1979-ben nyitották meg, majd felújítva, átrendezve 1992-ben adta át Göncz Árpád köztársasági elnök. A kiállításban látható bútorok eredetiek, a Zichy család őrizte meg őket. A tárlat anyaga nyolc teremben tekinthető meg, részben a művész festményeit, rajzait, illetve életének tárgyait, dokumentumait, valamint gyűjteményét (grúz szoba, fegyverek, sámán ruha) mutatja be. A 4000 kötetes családi könyvtár legnagyobb része német és latin nyelvű kötetekből áll.



Zichy Mihály (Zala, 1827- Szentpétervár, 1906) Pesten, a velencei származású Marastoni Jakab magániskolájában kezdte festészeti tanulmányait, majd a bécsi Képzőművészeti Akadémián Ferdinand Georg Waldmüller (1793-1865) volt a mestere. Alig húsz évesen, 1847-ben került Oroszországba, és bécsi mestere ajánlásával Szentpéterváron a cár öccse, Mihály nagyherceg lányának lett rajztanára. 1853-tól kapott uralkodói megbízásokat, 1858-ban az Orosz Művészeti Akadémia tagja lett, 1859-ben nyerte el az udvari művész rangját. Bár idejének nagy részét hazájától távol töltötte, rövid időszakokra Zalára látogatott. 1874-1881 között Párizsban élt, az 1878-as világkiállításra festette meg sokat vitatott festményét, „A rombolás géniuszának diadala” címmel.

Párizsi és újabb szentpétervári tartózkodása között Bécsben, Velencében időzött, majd az akkor Tifliszként ismert Tbiliszibe, Grúzia fővárosába, és a Kaukázus hegyei közé utazott.

1883-tól ismét Szentpéterváron élt és alkotott, irodalmi művek illusztrációinak sorát készítette el. A cár uralkodásának eseményeit, így utazásait is dokumentálta rajzain. 1906 februárjában Szentpéterváron halt meg.

 

"Bármelyik rajzát nézzük, mindenünnen a csodálatosan objektív, kitűnő látású, boszorkányos technikájú, de a dolgokon kívül álló ember kézjegye bukkan elő.” Bálint Aladár, Nyugat 1913. 24. szám ·

 

Zichy Mihály Emlékház

A Szépművészeti Múzeum filiáléja 
Cím: 8660 Zala, Zichy Mihály u. 20.

Nyitva tartás: 
május 1. - október 31. 
szerda-vasárnap 9:00-17:00 (hétfő-kedd zárva) 
november 1. - április 30. 
péntek-vasárnap 9:00-17:00 (hétfő-kedd-szerda-csütörtök zárva) 

Jegyárak: 
Teljes árú belépő: 700 Ft 
Kedvezményes belépő (26 év alatt és 62 év fölött): 350 Ft 
Díjtalan belépő: a 194/2000. (XI. 24.) számú, a muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezményekről szóló

Korm. rendelet alapján.

 

Elérhetőségek: 
Cím: 8660 - Zala, Zichy Mihály utca 20. 
Telefon: +36 84 320-607 
E-mail: info@szepmuveszeti.hu, zichymuzeum@gmail.com

http://www.szepmuveszeti.hu/ 
http://www.mng.hu/ 
http://www.zalafalu.hu 
Tárlatvezetés igényelhető a +36 84 320-607-es telefonszámon.

 

 

Zichy Mihály Emlékház
Zichy Mihály Emlékház