En

A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben

Online jegyvásárlás

A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben

C épület, földszint - 2019. június 28. – október 20.

A szürrealista mozgalom legismertebb alkotóinak munkáival találkozhatnak a látogatók a Magyar Nemzeti Galéria – a párizsi Pompidou Központtal közösen szervezett – kiállításán. A csaknem 120 festményt, grafikát, szobrot, fotót, filmet és dokumentumot felvonultató tárlat a mozgalom történetének eseményekkel teli időszakát, az 1929-es évet helyezi középpontba. Az október közepéig látható kiállításon többek között Salvador Dalí, Max Ernst, Joan Miró, Yves Tanguy, René Magritte, Pablo Picasso és Alberto Giacometti műveinek segítségével ismerhetik meg a látogatók az izgalmas korszakot.

Tájékoztató a kiállítás látogatásával kapcsolatban

A kiállítás a mozgalom történetének egy rendkívül izgalmas szeletére fókuszál: az 1929-es év eseménydús, személyes és művészi ellentétekben gazdag időszakán keresztül mutatja be a szürrealizmus fő tendenciáit, a csoport vezéralakjait, kiemelkedő alkotóit. 1929 történései közül érdemes kiemelni a katalán Salvador Dalí feltűnését a párizsi művészeti színtéren, aki rövidesen kulcsszerepet vállalt a csoport életében. Ekkor mutatják be a Louis Buñuellel együtt készített Un chien andalou (Andalúziai kutya) című filmjét, a szürrealista mozgóképművészet első remekművét, amely megmutatja, hogy a mozgalom által hirdetett rendhagyó látásmód, új alkotói felfogás a lehető legváltozatosabb technikai megoldásokkal alkalmazható.

A kiállítás széles, sokszínű áttekintést nyújt a szürrealista csoport ekkor készült munkáiból, olyan művészek felvonultatásával, mint Salvador Dalí, Max Ernst, Joan Miró, Yves Tanguy, René Magritte, Pablo Picasso, Francis Picabia, Alberto Giacometti, Jean Arp. A szürrealista fotóművészetet Man Ray, André Kertész és Brassai alkotásai képviselik, emellett olyan kevésbé ismert, de igen jelentős alkotókkal is megismerkedhet a közönség, mint Jacques-André Boiffard, Eli Lotard vagy Jean Painlevé.

3G08437

Salvador Dalí: Láthatatlan alvó nő, ló, oroszlán, 1930. Olaj, vászon, 50,2 × 65,2 cm Párizs, Centre Pompidou, Musée national d’art moderne – Centre de création industrielle. Credit: Centre Pompidou, MNAM-CCI/Philippe Migeat/Dist. RMN-GP © Salvador Dalí, Fundació Gala-Salvador Dali

4F17281_Picabia

Francis Picabia: A maszk és a tükör, 1930–1945 körül. Olaj, farost lemez, 25,3 × 20,3 cm Párizs, Centre Pompidou, Musée national d’art moderne – Centre de création industrielle. Credit: Centre Pompidou, MNAM-CCI/Georges Meguerditchian/Dist. RMN-GP

4N64006

René Magritte: A kettős titok, 1927. Olaj, vászon, 114 × 162 cm Párizs, Centre Pompidou, Musée national d’art moderne – Centre de création industrielle. Credit: Centre Pompidou, MNAM-CCI/Georges Meguerditchian/Dist. RMN-GP

4N84271

René Magritte: A vörös modell, 1935. Olaj, vászon, kartonra kasírozva, 56 × 46 cm Párizs, Centre Pompidou, Párizs, Musée national d’art moderne – Centre de création industrielle Credit: Centre Pompidou, MNAM-CCI/Philippe Migeat/Dist. RMN-GP

97-018308_k

Pablo Picasso: Futó Minótaurusz, 1928. Olaj, vászon, 162,5 × 130 cm, Musée national Picasso-Paris Credit: Photo © RMN-Grand Palais (Musée national Picasso-Paris) - © Jean-Gilles Berizzi © Succession Picasso

Pixel_hero1

Salvador Dalí: Álom, melyet a gránátalma körül repkedő méh váltott ki egy pillanattal az ébredés előtt, 1944. Olaj, fa, 51 × 41 cm Museo Thyssen-Bornemisza, Madrid. Credit: © Museo National Thyssen Bornemissza, Madrid, © Salvador Dalí, Fundació Gala-Salvador Dali

A kiállítás hét nagyobb szekcióban tekinti át a szürrealizmust, illetve a mozgalom előzményeit. Az első kiállítási egység az 1929-es esztendőre és a párizsi helyszínre fókuszál. Az év a szürrealizmus történetében is fordulatot hozott: ekkor jelent meg Salvador Dalí a mozgalomban, ekkor született meg a szürrealista film, Dalí és Luis Buñuel remekműve, az Andalúziai kutya, s ekkor következett be az első szakadás a szürrealista művészek között. A második szekció a szürrealizmus előzményeit mutatja be. Itt különösen fontos a dadaizmus szerepe, mivel sok szürrealista művész, például Francis Picabia vagy Man Ray a dadaizmus radikálisan antikonformista világából érkezett. Ebben a szekcióban kapott helyet a metafizikus festő, Giorgio de Chirico is, akit a szürrealisták kezdetben mesterüknek tekintettek. A harmadik kiállítási egység középpontjában két művész áll: Max Ernst és Joan Miró. Új témáik, újfajta képalkotó technikáik, meghökkentően új látásmódjuk s nem utolsósorban elgondolkoztató, költői és humoros címadásaik révén mindketten meghatározó alkotói a szürrealizmusnak. A negyedik szekció elsősorban Salvador Dalíról szól. Talán ő az egész szürrealizmus legismertebb mestere. A katalán művész 1929 tavaszán tűnt fel Párizsban, novemberben már önálló kiállításon mutatta be képeit. Álomszerűség, költőiség és pszichoanalitikus utalások jellemzik művészetét, s hatása már kortársán, Yves Tanguy-n is érzékelhető. Az ötödik szekció annak a művészcsoportnak a munkásságát mutatja be, amelynek ténykedése 1929-ben komoly válsághoz vezetett a szürrealista körökben. A Grand Jeu (Nagy Játék) csoport egyik különleges mestere a cseh származású Josef Šima volt. A hatodik szekcióban a belga René Magritte művei állnak a középpontban. Az ellentétek és ellentmondások dialektikájára különösen érzékeny Magritte munkássága a szürrealizmus történetének egyik legnépszerűbb s a modern popkultúrában is továbbélő fejezete. A kiállítás hetedik szekciója annak a Georges Bataille köré szerveződő Documents című folyóiratnak a művészeit mutatja be, akik egyrészt szemben álltak André Breton erősen kommunista elköteleződésű köreivel, másrészt pedig alkotásaikban nem annyira a tudat alatti, mint inkább a mindennapi valóság élményeit dolgozták föl. A valóság olykor nyers, riasztó, vagy éppen nyíltan erotikus töltetű ábrázolása jellemzi munkáikat.

Az 1929-es év eseményei fordulópontot hoztak a szürrealizmus történetében, hiszen a mozgalom bomlására utaló jelek ellenére éppenséggel az újjászületését indították el. A kiállításon látható mintegy 120 festmény, grafika, szobor, fotó, film és dokumentum zöme a párizsi Pompidou Központ gyűjteményéből érkezett, de láthatók művek a madridi Museo Thyssen-Bornemiszából, a Magyar Fotográfiai Múzeumból és magángyűjteményekből is.

A kiállítás kurátorai: Didier Ottinger, a Centre national d’art et de culture Georges-Pompidou, Musée national d’art moderne igazgatóhelyettese, a szürrealizmus nemzetközileg elismert szakértője. Társkurátorai: Marie Sarré, Centre Pompidou és Kovács Anna Zsófia, a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményének vezetője.

A kiállítást magyar és angol nyelvű katalógus kíséri.

Tekintse meg a kiállítás építéséről készült videónkat!

Tegye próbára tudását és töltse ki kvízünket értékes nyereményekért!

 

A kiállítás a Centre Pompidou-val való együttműködés keretében valósult meg.

A kiállítás kiemelt támogatója a Magyar Fejlesztési Bank.

A tárlat együttműködő partnerei a Sofitel Budapest Chain Bridge és az Air France.

Felhívjuk látogatóink szíves figyelmét, hogy biztonsági okokból a kiállításra kiadható jegyek száma korlátozott!

 

Belépőjegy ára: 3400 Ft

Belépőjegy ára: 3400 Ft

Látogatható: hétfőtől vasárnapig 10:00-17:45-ig. Október 18. és 20. között a kiállítás 20 óráig tart nyitva. Utolsó beengedés: 19 óra.

Látogatható: hétfőtől vasárnapig 10:00-17:45-ig. Október 18. és 20. között a kiállítás 20 óráig tart nyitva. Utolsó beengedés: 19 óra.

Csaknem 120 festmény, grafika, szobor, fotó, film és dokumentum

Csaknem 120 festmény, grafika, szobor, fotó, film és dokumentum

A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben

2019. június 28. – október 20.

Online jegyvásárlás

Kiállításaink közül ajánljuk