En

Kiállításaink 2019-ben

A Magyar Nemzeti Galéria 2019. évi kiállításainak középpontjában a 20. század művészete áll. Fényképek, szobrok, festmények – szegények és gazdagok – a valóság és a valóságon túli világ – Budapest, Weimar, London, Párizs, vagyis maga Európa. Salvador Dali és a szürrealisták kiállítása a nyár és a koraősz szenzációjának ígérkezik, március végétől a weimari Bauhaus egyik magyar mesterének, Weininger Andornak a hagyatékával találkozunk. A Fortepan fotóarchívum százezres gyűjteményének 250 legizgalmasabb fotóját áprilistól láthatjuk a nyár végéig. Az egyszerű emberek mindennapjait megmutató fotóválogatás után októbertől a szürrealisták világhírű kortársának, a magyar származású Brassaïnak a fotóival találkozhatunk, miközben szeptember végétől a 150 éve született László Fülöpre, a kora 20. század világszerte legismertebb portréfestőjére emlékezünk egy kicsi, de annál izgalmasabb kiállítással, mely anyagnak a zöme angol gyűjteményekből érkezik ide. A december közepén nyíló idei utolsó kiállításunk a magyar szürrealizmus nagy művészének, az Auschwitzban mártírhalált halt Farkas Istvánnak az életművét mutatja be.

 

BAUHAUS 100 “Absztrakt revü”
(Weininger Andor hagyatéka a Nemzeti Galériában)
2019. március 28. – 2019. július 28.

A modern művészet egyik bölcsőjének számító németországi főiskola alapításának 100. évfordulója alkalmából mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria Weininger Andor kiállítását. Az anyagot abból a 80 művet és több mint 80 vázlatot, tervet tartalmazó kollekcióból válogattuk, mely a művészről elnevezett Alapítvány adományaként Bajkay Éva kutatásai, kapcsolatai révén került a múzeumba.

A sokoldalú művész 120 évvel ezelőtt született Pécsett, majd egy évig a pesti Műegyetemen építészetet tanult. 1919 és 1921 között bekapcsolódott a Pécsi Művészkörbe. Modern festőbarátaival: Molnár Farkassal, Stefán Henrikkel és Johan Hugóval Breuer Marcell hatására 1921-ben úgy határoztak, hogy beiratkoznak az újfajta képzést nyújtó weimari Bauhausba. Kiállításunkat azokkal a színgazdag, expresszív olajképekkel – korai műveikkel – indítjuk, amelyeket még itthon festettek, s eddig Budapesten így együtt még sosem szerepeltek, majd az életmű valamennyi szakaszát bemutatva az 1970-es években keletkezett geometrikus kompozíciók impozáns sorával zárul, felmutatva köztük a síkból a tér felé mutató Bauhaus-hagyományú kísérleteket.

 

MINDEN MÚLT A MÚLTAM
Válogatás a Fortepan fotóarchívum képeiből
2019. április 11. – 2019. augusztus 25.

A 10 éves Fortepan digitális fotóarchívum 1990 előtt készült képeket gyűjt és 2018 elején érte el a 100 ezres képszámot. Ebből a fotóanyagból vonultat fel a tárlat csaknem félezer darabos válogatást a kiállítás, amely természetesen szorosan kapcsolódik Magyarország XX. századi történelméhez, de a hangsúlyt a gyűjtemény gerincét adó privát fotókon keresztül az átlagember életeseményei és nézőpontja kapja.

A Fortepan több tízezernyi, bárki által szabadon felhasználható képe mindannyiunk közös nagy családi fotóalbuma – ahogy Rakovszky Zsuzsa fogalmaz versében: „minden múlt a múltam”. A kiállítás ebben a közös múltban kalandozva, és sokszor szórakoztató formában idézi meg közös emlékeinket.

 

A SZÜRREALISTA MOZGALOM MAGRITTE-TÓL DALíIG
Válság és újjászületés 1929-ben
2019. június – 2019. október

2019 nyarán a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria nagyszabású kiállítást szentel a szürrealista művészetnek. A Pompidou Központtal együttműködésben szervezett tárlat elsősorban a párizsi intézmény rendkívül gazdag gyűjteményéből válogatott anyagra épül.

A kiállítás a mozgalom történetének egy rendkívül izgalmas időszakára fókuszál, az 1929-eas év eseménydús, személyes és művészi ellentétekben gazdag időszakán keresztül mutatja be a szürrealizmus fő tendenciáit, a csoport vezéralakjait, kiemelkedő alkotóit. 1929 történései között érdemes kiemelni a katalán Salvador Dalí feltűnését a párizsi művészeti szintéren, aki hamarosan kulcsszerepet vállal a csoport életében. Ekkor mutatják be a Louis Buñuellel együtt készített Un chien Andalou (Andalúziai kutya) című filmjét, a szürrealista mozgóképművészet első remekművét, amely megmutatja, hogy a mozgalom által hirdetett rendhagyó látásmód, új alkotói felfogás a lehető legváltozatosabb technikai megoldásokkal alkalmazható.

A kiállítás széles áttekintést nyújt majd a szürrealista csoport ekkor készült munkáiból, olyan művészek felvonultatásával, mint Salvador Dalí, Max Ernst, Joan Miró, Yves Tanguy, René Magritte, Pablo Picasso, Francis Picabia. Man Ray és Brassai alkotásai a szürrealista fotóművészetet képviselik majd, emellett olyan kevéssé ismert, de igen jelentős alakokkal is megismerkedhet majd a közönség, mint Jacques André Boiffard.

 

A TÖRTÉNELEM ARCKÉPEI
Történeti portrék László Fülöp  (1869-1937) életművéből
Grafikai kabinet
2019. szeptember 26. – 2020. január 5.

Kurátorok: Bellák Gábor, Sandra de Laszlo, Katherine Field, Somfalvi Beáta

László Fülöp születésének 150. évfordulójára ez a szerény, de számottevő kiállítás kísérletet tesz arra, hogy a Budapesten született és külföldön híressé lett művész munkásságát bemutassa. A művész hagyatékát kezelő, londoni székhelyű The de László Archive Trusttal együttműködésben a kiállítás 20 kiváló portrét mutat be a nagy ívű életműből; nemzetközi hírű művészeket és személyiségeket felvonultatva, akik között a festő életét töltötte. A bemutatott művek a királyi gyűjteményből és jelentős magángyűjtőktől érkeznek. A kiállítással egyidőben jelenik meg Duff Hart-Davis László Fülöpről szóló, 2010-ben publikált életrajzi kötete a Corvina Kiadó gondozásában.
A László Fülöp Alapítvány hivatalos oldala itt található.

 

BRASSAÏ
2019. október  – 2020. január

Az örmény anyától és magyar apától származó Halász Gyula (1899-1984) az erdélyi Brassóban született, Budapesten, majd Berlinben végezte tanulmányait, s 1924-ben Párizsban telepedett le. Magyarországra soha többé nem tért vissza, de eleinte magyar és német lapok franciaországi tudósítójaként dolgozott. Harmincéves volt, amikor a párizsi éjszakákat kezdte fotózni. Ekkor ismerkedett meg a szintén magyar származású André Kertésszel, akit elkísért fotóriportjaira. Szívesen töltött időt a szürrealistákkal is, de azt vallotta, hogy fotóiban mindig csak a valóságot akarta kifejezni, mert nincs annál szürreálisabb. A hétköznapi életet olyan aspektusból akarta megmutatni, mintha először látnák azt.

Magyarországon utoljára az ezredforduló évében volt Brassaï életművét átfogóan bemutató kiállítás a Ludwig Múzeumban. Az azóta eltelt csaknem két évtized és a művész születésének 120. évfordulója indokolja egy újabb nagyszabású tárlat megrendezését. A párizsi Philipps Ribeyrolls magángyűjteményéből kölcsönzött csaknem 200 mű a fotóművész összes alkotói korszakába betekintést enged.

 

FARKAS ISTVÁN (1887–1944)
2019. december – 2020. március

Farkas István a 20. századi magyar művészettörténet egyik legjelentősebb alakja. Az 1930-as, 1940-es években az École de Paris legnagyobb festői közt tartották számon Párizsban. André Salmon francia műkritikus 1930-ban könyvet írt róla. Apja, Wolfner József halála után visszatért Magyarországra, ahonnan 1944-ben zsidó származása miatt elhurcolták és koncentrációs táborban halt meg. Halálának 75. évfordulójára állít emléket ez az életmű-kiállítás.

 

 

Kiállításaink közül ajánljuk