Egymásra hangolva – A Magyar Nemzeti Galéria és a hetvenéves Budapest Bábszínház gyűjteményének találkozása

A Bábkiállítás során megismerhetik az egyes bábok és bábelőadások történetét, a különböző bábtechnikákat, illetve, hogy a kiállított bábok a gyűjteményünk egyes darabjaihoz hogyan és miért kapcsolódnak.

Különleges alkalom ez, hiszen a Bábszínház bábtárában őrzött több mint húszezer figurából választottuk ki azokat a darabokat, amelyek az elmúlt hetven évben a leginkább meghatározták a Bábszínház képzőművészeti arculatát. Egyes bábok most kerülnek először a nagyközönség elé, másokat kifejezetten a kiállítás kedvéért restauráltak, remélve, hogy a későbbiekben többször nyílik majd alkalom ideiglenes tárlatok rendezésére.

A színházi műfajok közül a báb kapcsolata a legszorosabb a vizualitással, hiszen a játszó szereplők, a bábok, maguk is képzőművészeti alkotások. A bábszínházi tervezők munkája egyrészt alkalmazott művészet, amely a rendezői koncepcióhoz, a történethez, a színész kezéhez alakítja a figurát, másrészt autonóm világteremtés, melynek során a tervező fantáziája, ízlése, stílusa határozza meg a szereplők megjelenését. Játszó személyként a bábok élete addig tart, amíg az előadás, amelyben életre kelnek – képzőművészeti alkotásként azonban akár évtizedekkel utolsó színpadra lépésük után is megcsodálhatjuk őket.

Olyan tervezők munkáit mutatjuk be, mint Balla Margit, Bod László, Boráros Szilárd, Bródy Vera, Gábor Éva, Hoffer Károly, Koós Iván, Ország Lili, Schéner Mihály vagy Szűr-Szabó József.

A bábok a Magyar Nemzeti Galéria állandó gyűjteményében úgy helyezkednek el, hogy párbeszédbe léphessenek egy-egy képpel, hogy a festmények és a bábfigurák akár hangulati, akár történeti szempontból reflektáljanak egymásra.

Ebben a szubjektív válogatásban a nézők betekintést nyerhetnek a Bábszínház korszakaiba, megismerhetik tervezőiket – remélve, hogy ezáltal is közelebb kerülnek a báb műfajához.

#abábnemkorosztályhanemműfaj
A Bábszínház a fenti mottója jegyében az Egymásra hangolva című bábkiállítás koncepciójának kialakításakor többek között szempont volt az is, hogy a gyermek- és felnőtt közönség számára egyaránt érdekes legyen.

Kurátor: Palya Gábor (Budapest Bábszínház)
Szakmai vezető: Ellinger Edina (Budapest Bábszínház)
Szakmai koordinátorok: Kovács Anna Zsófia (Szépművészeti Múzeum), Prágai Adrienn (Magyar Nemzeti Galéria), Százados László (Magyar Nemzeti Galéria), Szeifert Judit (Magyar Nemzeti Galéria)
Kiállításszervezők: Bada Éva (Magyar Nemzeti Galéria), Pénzes Boróka (Magyar Nemzeti Galéria)
Kiállítás szervezésében közreműködött: Pablényi Ágnes (Magyar Nemzeti Galéria)
Múzeumpedagógia: Bada Éva (Magyar Nemzeti Galéria), Csiszár Beatrix (Magyar Nemzeti Galéria), Pénzes Boróka (Magyar Nemzeti Galéria)
Grafika: Megyeri Ágnes (Magyar Nemzeti Galéria)
Fotók: Éder Vera (Budapest Bábszínház), Szesztay Csanád (Magyar Nemzeti Galéria)

A kiállítás műtárgyainak pontos helyszínét itt tudják megtekinteni.

A Magyar Nemzeti Galériában nyíló bábkiállítással szinte egy időben egy másik időszaki kiállítást is rendeznek a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A Tiltottak menedéke, művészek az Állami Bábszínház műhelyében című tárlat azoknak a művészeknek a munkáit mutatja be, akik az 1950-es évektől az Állami Bábszínház Jakovits József vezette festőműhelyében leltek alkotói menedéket. E kiállítás kurátora a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze, Kolozsváry Marianna.