En

Életre kelt (film)kísérletek. Az avantgárd első mozija

- 2014. július 9. - 2014. október 5.

 

A Magyar Nemzeti Galériában megrendezett Dada és szürrealizmus – Magritte, Duchamp, Man Ray, Miró, Dalí című kiállítás alkalmat teremt arra, hogy a két irányzattal kapcsolatba hozható sajátos magyar közelítésmódokat is bemutassuk. A dada és szürrealizmus nemzetközi anyaga a jeruzsálemi Izrael Múzeum részét képező Vera és Arturo Schwarz Dada és Szürrealista Művészeti Gyűjteményből érkezett Budapestre. A magyar köz- és magángyűjtemények műveiből összeállított Átrendezett valóság című társkiállításunk pedig ehhez a nemzetközi kollekcióhoz hol szorosabban, hol lazábban kötődő fogalmi párbeszédnek enged teret.

A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása a két világháború között kibontakozó ún. első “filmavantgárd” alkotásait mutatja be. A 20. századi avantgárd számos jelentős képzőművésze egyaránt foglalkozott a mozgókép újfajta kifejezési lehetőségeivel is. Man Ray, Fernand Léger, Marcel Duchamp, Viking Eggeling, Hans Richter, Walter Ruttmann, Luis Bunuel és Salvador Dalí szürrealista és dadaista mozgóképeinek hatása a magyar filmavantgárdban is tetten érhető. A magyar filmművészetnek ezt a különös fejezetét, illetve az ehhez tartozó filmeket azonban a közönség még soha nem láthatta így egybegyűjtve.

A kiállításon bemutatott huszonkét film között az avantgárd film olyan emblematikus alkotásai, mint Fernand Léger Mechanikus balettje vagy Louis Bunuel Andalúziai kutyája mellett három premierre is sor kerül. A legizgalmasabb ezek közül kétség kívül Gerő György Béla című filmje. A rejtélyes életű, akkor 19 éves Gerő 1924-ben közölte első filmötletének forgatókönyvét. A filmből sajnos csupán néhány kocka maradt fönn. Ezek és a forgatókönyv, pontosabban a “filmpartitúra” alapján a filmet 2010-ben rekonstruálta egy amerikai művész, Bruce Checefsky. A Gerő által “kinetikus vízió”-nak tekintett alkotás a magyar avantgárd film úttörő darabja.

A legkorábbról fennmaradt, konkrét szerzőhöz köthető magyar animációs filmet, Bortnyik Sándor 1930 és 1933 között készült Mr. Pipe rettenetes éjszakája című, nemrégiben előkerült munkáját is ezen a kiállításon láthatja először a közönség. A tervezőgrafikusként és festőművészként is jelentős karriert befutó Bortnyik a “magyar Bauhaus”-nak is nevezett magániskolájában, a Műhelyben Halász Jánossal (a később Angliában világhírűvé vált John Halas-szal) együtt készítette el a több befejezetlen történetből álló, témájukat, stílusukat és technikájukat tekintve is önálló epizódokból álló, jelen formájában leginkább egy szürreális montázsra emlékeztető alkotást.

A harmadik premier Gyarmathy Tihamér 1953-ban készült Kísérleti filmje. Gyarmathy a Nemzeti Szalon padlásán működő amatőrfilmklubban készítette el növényi és állati preparátumok fotogramjai alapján ezt a szürrealista ihletettségű, mindössze 4 perces filmet.

Az összesen mintegy 150 percnyi filmet bemutató kiállításunkon a vetítéseken kívül fotókon és rajzokon rögzített mozgástanulmányok, animációsfilm-tervek, folyóiratillusztrációk is láthatóak lesznek, a filmek korabeli nitrófilm-tekercse, filmdoboza, dokumentációja (pl. a hozzájuk kapcsolódó levelezés), illetve a filmekhez felhasznált bábfigurák és standfotók mellett.

 

Kiállításaink közül ajánljuk