En

GULÁCSY. Na’Conxypan hercege. Gulácsy Lajos (1882–1932) életmű-kiállítása

Online jegyvásárlás

GULÁCSY. Na’Conxypan hercege. Gulácsy Lajos (1882–1932) életmű-kiállítása

Magyar Nemzeti Galéria, C épület - 2023. április 7. – augusztus 27.

Április elejétől a 20. századi magyar művészet egyik legkülönösebb alakjának, Gulácsy Lajosnak az életmű-kiállítása látható a Magyar Nemzeti Galériában. A mintegy kétszáz művet, azon belül 84 festményt felsorakoztató nagyszabású tárlat új összefüggések megvilágításával tárja fel Gulácsy művészetének változatos mélységeit. A tárlaton – a sok jól ismert remekművön kívül – Gulácsy több újabban azonosított alkotása látható, valamint olyan művek is, amelyek korábban még soha nem szerepeltek kiállításon. A festmények, rajzok, illusztrációk mellett Gulácsy-kéziratok, a művészről készült fotók, illetve kortársainak néhány jellemző alkotása teszik teljessé a tárlatot. A kiállítás minden korábbinál teljesebb képet ad a magyar századforduló és a korai modernizmus egyik legeredetibb művészének életművéről.

Gulácsy Lajos, a pesti polgárfiú, művészetében bejárta az egész művészettörténetet: volt firenzei lovag a középkor idejéből, velencei márki, piperkőc rokokó gavallér, aszketikus szerzetes, spiritualista mágus és ehhez a képzeletbeli időutazáshoz új és új neveket talált ki magának: Louis, Lodovico, Luigi Gulaxy, vagy éppen Na’Conxypan hercege. Életművének nagy részét Itáliában alkotta meg, ahol az 1902-es római utazását követően többször is megfordult. Írt verseket, novellákat, műkritikákat és egy regényt, a modern szellemű Thália Társaságnál pedig színházi díszleteket tervezett. A háború hírére Gulácsy amúgy is érzékeny idegzete összeroppant. Rövid gyógyulási periódus után 1919-től már állandó kezelésre szorult, 1924-től pedig végleg az elmegyógyintézet lakója lett.

Gulácsy különös, álmokat, történeti hangulatokat, víziókat megidéző festészetét sokan szerették, s bár sok gyűjtője volt, élete anyagi gondok között zajlott. „Én csak félig álmodva élem a világot. Egyik szememmel a hazug, édes álomképek káprázatába bámulok, a másik szemem mindig a valóságot figyeli” – írta magáról. A kiállítás is az életműnek ezt a kettős karakterét szeretné hangsúlyozni: az álmok és hangulatok világát, az általa megteremtett Na’Conxypan országának humoros, kedves, bohókás lényeit, ugyanakkor a természetet szenvedélyesen figyelő művész finom tájképeit és mély emberismeretről tanúskodó rajzait a mindennapi élet egyszerű alakjairól. Gulácsy nemcsak álmaiban, történeti nosztalgiáiban volt korának gyermeke, hanem művészeti tájékozottságában is. Stílusán nyomott hagyott a szecesszió és az angol preraffaeliták érzékenysége, a szimbolizmus rejtélyessége, sőt még az impresszionizmus könnyedsége is.

A Bartók Tavasz Művészeti Hetek keretében látható kiállítás több szekcióban mutatja be az életmű sokszínűségét, valamint kapcsolódásait a múlt és a jelen művészetéhez, a festő kortársaihoz. Gulácsy önarcképei, az otthona, Itália és az általa megidézett művészeti korszakok külön egységekben jelennek meg, akárcsak színházi, irodalmi kapcsolatai, illusztrációi, valamint utolsó korszaka a háború képeivel. Ennek az utolsó időszaknak a művei megrázó erővel tárják fel a művész egyre inkább elkomoruló lelkiállapotát. A tárlat újdonsága, hogy most először láthatja a közönség külön kiállítási egységként, egybefüggő műcsoportként kezelve a művész Na’Conxypan-képeit.

A kiállítás kurátorai: Plesznivy Edit, Bellák Gábor

A kiállítás partnere a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek.
Főtámogató: Szerencsejáték Zrt.
Kiemelt támogató: CIB Bank
Együttműködő partner: Porsche Hungaria, Danubius Hotels

Kiemelt látnivalók, érdekességek

Gulácsy Lajos: Dante találkozása Beatricével, 1907

Gulácsy Lajos festészetében különösen erős a középkori itáliai költő, Dante Alighieri hatása. Gulácsy több, Dante műveiből ismert hőst és történetet festett meg képein, és önmagát is sokszor Dante alakjában örökítette meg. Dante, aki csodálattal és megbabonázva pillantja meg egy sétája alkalmával imádott hölgyét, Beatricét, valójában maga a művész, Gulácsy Lajos. Ő maga is ilyen furcsa áhítattal vágyott az igazi szerelemre, de álmai asszonyát végül a saját képzeletében találta meg. A festményen az aranyló zöldessárgás tájban úgy jelenik meg Dante és Beatrice mint két felkiáltójel: egy vörös és egy fehér alak, erős kontrasztot képezve a háttérrel és egymással is.

Na'Conxypan város a Marsban, 1902

Gulácsy festői és írói munkásságának legegyedibb teremtménye Na’ Conxypán. Piripiri nagyherceg, Holdkifli kisasszony, Bam, a tökkelütött házmester és még sok más különös figura népesíti be ezt a várost, a Vajkutya utcát vagy éppen a kepleenstohli házat. Gulácsy nagy nyelvi leleménnyel és humorral megírt na’conxypáni történetei mellett nem kevésbé eredetiek a városka életét és alakjait megelevenítő rajzai is. 1902-ben alkotta meg az első na’conxypáni képét. A kép hátoldalára ezt írta: „Na’Conxypan város a marsban”. A címet idézőjelbe tette, a Marsot kisbetűvel írta. Ez a pasztell nemcsak az első, hanem a legnagyobb méretű is a na’conxypáni képek sorában.

Zarándokok hazatérése, 1908

A művet Gulácsy 1909 februárjában mutatta be a Nemzeti Szalonban, majd egy évvel később a Művészház bibliai tematikájú kiállításán, de akkor már „Zarándokok hazatérése Krisztus urunk földjéről a XIII. században” címmel. Gulácsy bibliai képnek szánta a művet, de a képen sokkal inkább hangulatok, látomások öltenek testet, nem pedig egy világos narratívájú, elbeszélhető történet. Gulácsy szerette így látni a tájat: egyrészt a természet alkotásának, másrészt az ember világának és emberi dolgok helyszínének. A vad őstermészet helyett inkább a kerteket mutatta meg, a dombokra, a fák közé kastélyokat, kolostorokat képzelt és zarándokok nyüzsgő tömegét. Gulácsy tájai a történelem, a hit, a szenvedély és az aszkézis, a titkok és a babonák levegőjével átjárt tájak.

GULÁCSY. Na’Conxypan hercege. Gulácsy Lajos (1882–1932) életmű-kiállítása

2023. április 7. – augusztus 27.

Online jegyvásárlás

Kiállításaink közül ajánljuk