En

Munkácsy Mihály és a századvég realizmusa

Online jegyvásárlás

Munkácsy Mihály és a századvég realizmusa

B épület, I. emelet - Folyamatosan megtekinthető

Külön teremsor mutatja be Munkácsy Mihály munkásságát, valamint a nyomdokain haladó, realista irányzatot követő magyar festők művészetét.

Munkácsy pályáját egészen a kezdetektől végigkísérhetjük, kezdve a bécsi, müncheni, majd düsseldorfi akadémián még romantikus szellemben festett népi táj- és életképeitől – mint például a borongós színvilágú Vihar a pusztán – a korszakos jelentőségű, Párizsban nagy sikereket elérő realista képein keresztül egészen a nagypolgári környezetet bemutató szalonzsánerekig. Munkácsy korai realizmusát többek között első jelentős műve, a párizsi Salonon éremmel kitüntetett Siralomház, illetve a szintén Düsseldorfban készült Tépéscsinálók képviselik. Itt láthatók Munkácsy művészbarátjának, a fiatalon elhunyt Paál Lászlónak a Fontainebleau melletti Barbizonban festett tájképei, például az Út a fontainebleau-i erdőben című műve.

Munkácsy életművének második felében a népi életképeket felváltják a halállal, a betegséggel küzdő ember szenvedéseinek ábrázolásai (Milton, Mozart halála), illetve az ezekkel egy időben festett, előkelő szobabelsőket ábrázoló szalonképek, amelyek a nagypolgárság gondtalan életét örökítik meg változatosan gazdag színvilággal.

Az utolsó két teremben a Munkácsy-hagyományt folytató művészek munkái láthatók: egyrészt a Munkácsyhoz hasonló nyomvonalat (München–Párizs) bejáró kortársak (Mészöly Géza, Deák Ébner Lajos) képei, másrészt az ő stílusát követő, zömében az Alföldön dolgozó fiatalabb festőgeneráció (Bihari Sándor, Fényes Adolf, Koszta József, Rudnay Gyula, Tornyai János) falusi és a kisvárosi hétköznapokat megörökítő alkotásai.

A kiállítás kurátorai
Bakó Zsuzsanna
Zwickl András

 Látogatás: keddtől vasárnapig 10:00 - 17:30-ig

Látogatás: keddtől vasárnapig 10:00 - 17:30-ig

Belépőjegy ára: 1800 Ft

Belépőjegy ára: 1800 Ft

Kiemelt látnivalók, érdekességek

báró Mednyánszky László: Munkács vidékéről (Itató, Itatás), 1891

Mednyánszky László A magyarok bejövetele körképhez készített tájvázlatokat, és ekkor jutott el Munkács vidékére, ahol ezt a képét festette. Tájképein Mednyánszky kerüli a részleteket és a közeli nézetet, tágas természetábrázolásain a föld és ég harmóniájának megteremtésére törekszik. A kép a 19. század végi naturalizmus tematikai vonulatába illeszkedik.

Paál László: Dél, 1870

Paál László hosszabb hollandiai tanulmányútja során készítette a képet, amelyet a motívum előtt gyorsan festett meg. A déli napsütésben ábrázolt hétköznapi tájkivágat elemeit a művész vázlatszerű ecsetvonásokkal ábrázolta, a kompozíció összefogott formák foltjaiból épül fel.

Munkácsy Mihály: Poros út II., 1874 után

A festményt Munkácsy 1874-ben készítette, amikor hazalátogatott Békéscsabára. Felesége leveleiből tudjuk, hogy két tájképet is festett ekkor. A Poros út II. változatán a művész az alföldi táj jellegzetes motívumait a felkavart por által szórt fényben ábrázolja. A szabadban (plein-air) képen érvényesülő atmoszferikus hatások egyedülállóak Munkácsy festészetében, későbbi tájfestészetében nem találunk hasonló kompozíciókat.

Munkácsy Mihály és a századvég realizmusa

Folyamatosan megtekinthető

Online jegyvásárlás

Kiállításaink közül ajánljuk