Végre! Egy olyan kérdés, amire immár a nyitott múzeumban kapjuk meg a választ! A múzeum újranyitására új kiállításokkal készültünk. Egy ízig-vérig angol kiállítással, s egy olyan magyar tárlattal, ami ennek a nagyon angol művészetnek az itthoni hatásait állítja a középpontba. A preraffaelitákról van szó, s természetesen a magyar művészetben megfigyelhető preraffaelita hatásokról. De kik azok a preraffaeliták?
Az angol művészet forradalmárai. Néhány fiatalember, akik 1848-ban úgy döntöttek, hogy szakítanak az addigi művészeti, akadémiai tradícióval. Nem a reneszánsz idealizált szépségeszményét követik, hanem a Raffaello előtti korszak, a középkor mélyen vallásos művészi gyakorlatát. A hit jelenlétét a mindennapok világában: angol Máriát és angol Szent Józsefet akarnak festeni, a Megváltót és a szenteket pedig a viktoriánus Anglia miliőjében mutatni meg. S mindenekelőtt érezni a művészet közösségi megélését. Testvériséget alapítottak, a Preraffaelita Testvériséget, mely név angol rövidítését (PRB) használták képeik jelzéseként is. Ennek a megújulásnak lett következménye a művészetek szerepének átértékelése is. Az ennek megfelelő új esztétikai mozgalom célja az úgynevezett „tiszta szépség”, vagyis az érzéki és érzelmi tartalmú művészet előtérbe kerülése volt, s ebből fakadt a mindennapi élet művészi környezete megteremtésének igénye is, ami óriási hatást gyakorolt az iparművészet és az alkalmazott grafika alakulására.
Gulácsy Lajos: Paolo és Francesca, 1903, ceruza, akvarell, karton, 331 × 252 mm, Magyar Nemzeti Galéria
Ezt az új angol művészetet a 19. század végére már Magyarországon is egyre többen ismerték. Hatásuk tetten érhető a gödöllői művészek közösségi szervezetében és a kézműves hagyományt felélesztő törekvéseiben, s különösen a rajzművészet és az alkalmazott grafika változásaiban. A tiszta körvonal, a dekoratív vonalháló, valamint az egyedi, művészi betűformák, monogramok, grafikai jelek modern, szecessziós stílusa sok inspirációt kapott az angol művészettől. De az átesztétizált művészi élet eszménye, vagy a századfordulón egyre markánsabb Dante-kultusz is sokban az angolok hatásának köszönhető.
Ennek az újfajta modernségnek és érzékenységnek volt legjelentősebb képviselője Gulácsy Lajos (1882–1932). Gulácsy 1902 januárjától kezdve 1914-ig rendszeresen látogatta Itáliát, ahol egy ideig a firenzei művészeti akadémia növendéke is volt. Róma, Firenze, Velence múzeumai, Padova templomai, Como, Genova, Bellaggio utcái, parkjai egy más világba és más korba repítették el a saját korából elvágyódó s a történelmi hangulatokra fogékony művészt. Gulácsy Itália-élményének alapja Dante volt. A Biblia mellett Dante volt állandó olvasmánya, s képein, rajzain is számtalanszor idézte meg Dante alakját vagy az őáltala megénekelt hősöket, akik közül a századfordulón Európa-szerte Francesca da Rimini és Paolo Malatesta voltak a legnépszerűbbek. Francesca a sógorába, Paolóba lett szerelmes, sorsukat pedig a férj bosszúja pecsételte meg. Mint házasságtörők, a pokolba kerültek. Dante az „Isteni színjáték” Pokol fejezetének „A szerelem halottjai” címet viselő ötödik énekében állít emléket a szerelmes ifjú párnak. Nem bűnösként mutatja be őket, hanem inkább valami együttérző rokonszenvvel. A 19. században, az emancipációs mozgalmak idején pedig az ő „bűnös” szerelmük inkább az érzések és érzelmek szabadságáról szólt.
Gulácsy képe olvasás közben mutatja a szerelmeseket, pontosan úgy, ahogyan Dante is leírta bensőséges együttlétüket. A figurákon bizonyos ernyedtség, bánat, szomorúság érződik, s ezt az érzést a szinte szabadjára engedett, könnyedén libbenő vonalak csak felerősítik. A kompozíción a nagyon érzékletesen megjelenített főszereplőkön kívül három tárgy kap kiemelt szerepet. Francesca kezében a virágszirmok a rövid, gyorsan elillanó életre utalnak, Paolo koponyamotívummal ékesített tőre pedig az erőszakos halált vetíti előre. A legkülönösebb motívum azonban a mellettük heverő Petrarca-kötet. Dante aligha ismerhette a nála jóval fiatalabb Petrarca munkásságát, Gulácsy azonban egyetlen kompozícióban idézi meg a korai reneszánsz két nagy költőjének emlékét.
Gulácsy műve „Az utópia szépsége” című kiállításunkon tekinthető meg.
2021. május 12.