En

Mini Textúra

Online jegyvásárlás

 

Mini Textúra

Képzőművészet, irodalom és színház egyben, gyerekeknek – a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapest Bábszínház és a Pozsonyi Pagony könyvkiadó együttműködésében

 

Ez év márciusában újra megrendezésre kerül a nagysikerű Mini Textúra rendezvénysorozat, amely a jól ismert, felnőtteknek szóló Textúra gyermekváltozata.

A recepten idén sem változtattunk: adott egy nagyszerű gyűjtemény a Magyar Nemzeti Galériában, melynek állandó kiállításait végignézte öt kortárs író, akiket a projekt egyik állandó partnere, a Pagony Kiadó kért fel. Az írók (Bán Zsófia, Gévai Csilla, Kiss Judit Ágnes, Molnár T. Eszter és Nényei Pál) kiválasztottak egy-egy műalkotást, amelyik számukra kedves, érdekes, vagy inspiráló, és írtak hozzá egy történetet. Ezt az izgalmas alapot megfűszereztük azzal, hogy a projekt másik állandó partnere, a Budapest Bábszínház viszi színre a meséket öt rendező (Ács Norbert, Bercsényi Péter, Jankovics Péter, Kovács Judit, Mórocz Adrienn) segítségével, bábszínészek és bábok bevonásával. Az így készült darabok magukon viselik a festők, az írók, a bábrendezők és a bábszínészek kézjegyét, így idén is igazán izgalmas darabokat várhatunk. A Mini Textúrában az irodalom, a bábjáték, a színházi formanyelv segít a gyerekeknek közelebb kerülni a képzőművészeti alkotásokhoz, megkönnyíti befogadásukat és értelmezésüket.

A résztvevők az öt jelenetet egymás után nézhetik végig, ezután egy térkép segítségével nyomozós játékra invitáljuk őket a Galéria főépületébe, az állandó kiállításokba, ahol meg kell keresniük az eredeti műalkotásokat, és pár kérdésre válaszolniuk.

Idén először a Mini Textúra ideje alatt egy pop-up bábkiállítást is megtekinthetnek a látogatók a Galéria C épületében, amelyhez kiváló apropót nyújt a Budapest Bábszínház alapításának 70. évfordulója. Az Egymásra hangolva címet viselő kiállításra a bábok a bábszínház több mint 21 000 darabos bábgyűjteményéből erre az egy hónapra költöznek át a Galéria kiállítótereibe, reflektálva az állandó gyűjtemény egy-egy darabjára.

 

A Mini Textúra előadást 7–12 éves gyerekeknek ajánljuk.

Idén 8 előadás várja a gyerekeket délelőtti, illetve délutáni időpontban. Az előadás teljes hossza kb. 80 perc, az azt követő szabadon választható programrész a pop-up bábkiállítás megtekintésével együtt kb. 40–60 percig tart.

 Az előadások időpontjai:
2020. március 8., vasárnap, 11.00 és 15.00
2020. március 14., szombat, 11.00 és 15.00ELMARAD
2020. március 22., vasárnap, 11.00 és 15.00
2020. március 29., vasárnap, 11.00 és 15.00

 

Jegyek korlátozott számban kaphatók a www.jegymester.hu oldalon, illetve a Magyar Nemzeti Galéria jegypénztárában.

Helyszín: Magyar Nemzeti Galéria A épület, 1014 Budapest, Szent György tér 2.

A belépő egységesen (érvényes az előadásokra és a teljes állandó kiállításra, beleértve a pop-up bábkiállítást): 2800 Ft

 

MINI TEXTÚRA 2020 MŰVEK és ALKOTÓK

Kiss Judit Ágnes: Körhinta
Műalkotás: Aba-Novák Vilmos: Körhinta, 1931
Rendező: Jankovics Péter
Játssza: Pájer Alma Virág

Gévai Csilla: Rózsalovag
Műalkotás: Gulácsy Lajos: Rózsalovag, 1914
Rendező: Mórocz Adrienn
Játsszák: Andrusko Marcella, Márkus Sándor, Juhász Ibolya (hangfelvételről)

Nényei Pál: Agarak
Műalkotás: Munkácsy Mihály: Az agár, 1882
Rendező: Ács Norbert
Játssza: Pallai Mara

Molnár T. Eszter: Most az egyszer én mesélek
Műalkotás: Paizs Goebel Jenő: Önarckép galambokkal (Aranykor), 1931
Rendező: Kovács Judit
Játsszák: Tatai Zsolt, Tóth Mátyás

Bán Zsófia: A Róka, Jaja és a varázskazetta
Műalkotás: Roskó Gábor: Nézzük, mi újság a világban?, 1989
Rendező: Bercsényi Péter
Játsszák: Hannus Zoltán, Spiegl Anna, Szolár Tibor

 

Kiemelt látnivalók, érdekességek

Paizs Goebel Jenő: Önarckép galambokkal (Aranykor), 1931

Paizs Goebel Jenő színes kompozíciója a festő fantasztikus álomvilágát jeleníti meg. A szimbólumokban gazdag alkotáson szinte minden lényeges motívum megkettőződik: az élő és a halott madarak, a balusztrádív és az óriás viadukt, a jegenyesor, a galambszárnyak és a mozdony füstje mind-mind kiegészítő motívumai egymásnak. Az önarcképen a fej, a pengevékony, vérpiros száj, a finoman, alig árnyékolt szem mintha egy színész vagy pantomimjátékos arcát mutatná. A rizspor simává teszi a vonásokat, a szelíd, megközelíthetetlen, bábuszerű arc, a semmibe révedő szem is a jelen időtlenségét és valószerűtlenségét hangsúlyozza.

Gulácsy Lajos: Rózsalovag, 1914 (részlet)

Gulácsy Lajos művészete sajátos, egyedi stílust képvisel, melynek főbb ismertetőjegye a múltba való visszavágyódás. Ennek egyedülállóan izgalmas példája a Rózsalovag, melyet Gulácsy a Rococo concerto című, maga által szétszabdalt, nagy méretű festményének egyik részletéből alakított át. A főszereplő finom alakja, a körülötte feltűnő női arcok és a szép természeti környezet mind-mind e látomásszerű álomvilág megnyilvánulásai. A festmény különleges színvilága, a bokrok virágzó ágai, az illatozó rózsafejek szinte bódítóan hatnak a nézőre.

Roskó Gábor: Nézzük, mi újság a világban?, 1989 (részlet)

Roskó Gábor festményén különleges figurákat és tárgyakat láthatunk. Antropomorf jellemzőkkel felruházott állatok, eredeti funkciójuktól eltérő tárgyak veszik körül az embert, aki a kiindulópontot jelenti. Sajátos, egyéni mitológiájából született lényei görbe tükröt tartanak elénk, feltárva botladozásainkat, rámutatva hibáinkra. Festményei ironikus elbeszélések az ezópusi állatmesékhez hasonlatos tanmesék, az „örök emberi” szelíden gunyoros kifigurázásai, anélkül azonban, hogy a tanulság felszínre kerülne.

Munkácsy Mihály: Az agár, 1882 (részlet)

Munkácsy Mihály a magyar képzőművészet legismertebb alakja, aki szegény árvaként tanulta ki az asztalosmesterséget, végül Párizsban világhírű festő vált belőle. Az agár című festménye az egyik leghíresebb szalonképe, amely a jómódú párizsiak gondtalan világát, életük egyik felhőtlen pillanatát örökítette meg. A gyönyörű ruhákba öltözött hölgyeket szinte elnyeli a finom tárgyakkal berendezett, káprázatos környezet, melyben Munkácsy párizsi palotájának motívumai jelennek meg. A képen látható kutya is ennek a békés jólétnek az egyik szimbóluma.

Aba-Novák Vilmos: Körhinta, 1931 (részlet)

Aba-Novák Vilmos az 1920–1930-as évek egyik legnagyobb hatású magyar festőművésze. Az itt látható vásári életképe a falusi szórakozások színes forgatagába visz bennünket. A körhinta ponyvája alatt arc nélküli embereket, a háttérben nyüzsgő sokaságot látunk, akik mind a vurstli hangulatát élvezik. Az esti égbolt kékeslila hátteréből elővillanó élénk színek ritmikus elosztása adja a kép mozgalmasságát, amiből szinte árad az életszeretet, mely Aba-Novák festményeinek egyik legfőbb értéke.

Kiállításaink közül ajánljuk