| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | belga |
| Készítés ideje | 1897 |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, vászon |
| Méret | 40 x 32 cm |
| Leltári szám | 42.B |
| Gyűjtemény | 1800 utáni gyűjtemény |
| Kiállítva | Magyar Nemzeti Galéria D épület, Első emelet, Delacroix-tól Vasarely-ig – Válogatás a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményéből, Barokk kiállítóterem |
Khnopffot már a kortárs kritikusok a legnagyobb belga szimbolistának tartották. Festészetében a tájképnek némiképp alárendelt szerep jutott, de a belga Ardennekben lévő birtok, Fosset környéke gyakran visszatérő motívum ezek sorában. Az ember jelenlétének teljes hiánya jellemzi e tájképeket, amelyeken tisztán érvényre jut a művész idealista természetfelfogása. A múló benyomások rögzítése helyett a táj sejtelmes, immateriális arcát emeli ki ez az 1897-ben festett erdőrészlet is. A szinte monokróm képen az egyeduralkodó zöld tónusok vibrálása és áttetszősége idézi elő a transzcendentális hangulatot.
Tóth Ferenc
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
