| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | belga |
| Készítés ideje | 1897 |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, vászon |
| Méret | 40 x 32 cm |
| Leltári szám | 42.B |
| Gyűjtemény | 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Khnopffot már a kortárs kritikusok a legnagyobb belga szimbolistának tartották. Festészetében a tájképnek némiképp alárendelt szerep jutott, de a belga Ardennekben lévő birtok, Fosset környéke gyakran visszatérő motívum ezek sorában. Az ember jelenlétének teljes hiánya jellemzi e tájképeket, amelyeken tisztán érvényre jut a művész idealista természetfelfogása. A múló benyomások rögzítése helyett a táj sejtelmes, immateriális arcát emeli ki ez az 1897-ben festett erdőrészlet is. A szinte monokróm képen az egyeduralkodó zöld tónusok vibrálása és áttetszősége idézi elő a transzcendentális hangulatot.
Tóth Ferenc
Peregriny, János, Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum állagai. 3. rész, Új szerzemények. 1.füzet: a, Festmények; b, Festmények módjára kezelt műtárgyak, Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1914.
Tóth, Ferenc, Donátorok és képtárépítők. A Szépművészeti Múzeum Modern Külföldi Gyűjteményének kialakulása, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2012, 110., 116-118., 170. o.
Mácsay, Kriszta, 20. század, Korszakok a múzeumban, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2021, 257. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
