En
Vissza a találatokhoz

A várnai csata Jan Matejko

Alkotó

Jan Matejko Krakkó 1838 – 1893 Krakkó

Készítés ideje 1879
Tárgytípus festmény
Anyag, technika olaj, fa
Méret

58 x 91 cm

Leltári szám 102.B
Gyűjtemény 1800 utáni gyűjtemény
Kiállítva Ez a műtárgy nincs kiállítva

A 19. század második felében Jan Matejko a lengyelek legnagyobb elismertségnek örvendő művésze volt, és a történelmi festészet nemzetközileg fontos képviselője. Krakkóban élt, de képei beutazták egész Európát. Művei gyakran ábrázoltak aktuális történelmi eseményeket, amellyel bebizonyította, hogy a műfaj még nem merült ki és képes a megújulásra.
Matejko egész életében beteges és rövidlátó volt; testi gyengeségei hatással voltak művészi tevékenységére is. Már a főiskolán is nagyítóval rajzolt. Később készült hatalmas, monumentális vásznait szemmel talán át sem tudta fogni, ezért különösen nagy energiát és igyekezetet fektetett a részletek kidolgozásába. Szenvedélyesen érdeklődött a történelem iránt, ezért a festés megkezdése előtt részletesen tanulmányozta a megörökíteni kívánt jelenetet. Különösen precízen ábrázolta a korabeli tárgyakat, ruházatot, építészeti elemeket. Maga is gyűjtötte a régi tárgyakat, amelyeket munkája során mintaként használt.
Matejko már az 1860-as években szakított az akadémikus hagyománnyal – mind kompozicionálisan, mint színhasználatában. A művein ábrázolt történelmi jelenetek a lengyel nemzeti emlékezet szerves részeivé, képi megelevenítőjévé váltak. Legnagyobb erénye a pszichológiai ábrázolóerő. Festményei színvilága gyakran sötét volt, ugyanis – akárcsak Munkácsy Mihály – Matejko is aszfaltalapot használt.
A budapesti Szépművészeti Múzeum A várnai csata című képét Matejko 1879-ben festette, a krakkói Szépművészeti Akadémia igazgatójaként. Nagy valószínűséggel színvázlat volt, de monumentális változata sohasem készült el.
A festmény nem véletlenül került magyar közgyűjteménybe, ugyanis magyar történelmi témát ábrázol: a magyar és a lengyel sereg Murad szultán csapataival Várnánál szállt szembe. A harcban részt vett I. Ulászló király is, aki a magyar hadsereg parancsnokának, Hunyadi Lászlónak az utasításaival szembeszállva, az általa vezetett tartalékhaddal bekapcsolódott a csatába. A király a harcban életét vesztette, serege csúfos vereséget szenvedett.
A Szépművészeti Múzeum képe azt a pillanatot ábrázolja, amikor a kép központi figurája, vagyis I. Ulászló, a török túlerővel szemben elszántan és hősiesen vágtat megvívni élete utolsó csatáját. A várnai csata szenvedélyes előadási módja Eugène Delacroix festészetének késői visszfényét sugározza.
A művet a Műcsarnok 1880-as tavaszi tárlatán mutatták be, ahol a Magyar Nemzeti Múzeum számára a kormány vette meg. A korabeli források arról tanúskodnak, hogy Matejko az eladási árat jelentősen lecsökkentette, amikor megtudta, hogy a kép Nemzeti Múzeumba kerül. A mű a Szépművészeti Múzeum 1906-os megalakulásával került a jelenlegi helyére.

Boda Bianka

A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.

Kiállításaink közül ajánljuk