| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | belga |
| Készítés ideje | modell: 1895 előtt; márvány faragás: 1895 előtt |
| Tárgytípus | szobor |
| Anyag, technika | márvány |
| Méret | 78,5 × 58 × 43 cm, 171 kg |
| Leltári szám | 1546.U |
| Gyűjtemény | 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Charles van der Stappen úttörő jelentőségű alkotóként megpróbálta megszabadítani a belga szobrászatot az akadémizmus béklyóitól, és ezáltal fejlődésképes útra terelni. Művészete a természet szeretetén alapult, ihletét a letisztult világos formákból merítette. Harmonikus mozdulatú, illetve nyugalmi állapotban ábrázolt figuráit szuggesztív erővel örökítette meg. Alakjait egyfajta szigorú báj jellemzi.
Zsarnok rögeszme című, heroikus hangulatú munkája a művész festői formalátásának mintapéldája. A talapzaton megfogalmazott szimbolikus alakok furcsa testtartásával az ábrázolt alak lelkiállapotát kívánta érzékeltetni. A szobrot a magyar állam 1897-ben vásárolta meg a Szépművészeti Múzeum számára a Képzőművészeti Társulat tavaszi nemzetközi kiállításáról. A későbbiekben más címváltozatokkal is szerepelt, például A dölyf vagy A gőg megnevezésekkel. Eredeti francia címe – „Impérieuse chimère” (Zsarnoki kiméra) – a szimbolizmus művészetéhez hűen elvont, többértelmű elnevezés.
Boda Bianka
Tóth, Ferenc, Donátorok és képtárépítők. A Szépművészeti Múzeum Modern Külföldi Gyűjteményének kialakulása, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2012, 102., 164. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
