Alvó lány Bokros Birman Dezső

Első alkotói korszakában keletkezett márvány női aktja első és egyetlen befejezett kísérlete a monumentális plasztika megvalósítására. A nyers kőtömbből félig kibontott női test látványa elsősorban Michelangelo hatását mutatja. A szépen formált, sima felületű idomok a hagyományos márványszobrászat követőjére utalnak, de megjelenik a később kiteljesedő, jellegzetes Bokros-stílus is. A furcsa pózban levő karok, a feszültséget sugárzó aszimmetria, a felületkialakítás expresszivitása a kesernyés – egyáltalán nem szentimentális melankóliájú – egyéni hangot vetítik előre. Az arc érzékeny mintázása, a lehunyt szemek az álom külső kifejezői, valamint a befeléfordulás, a befelé élés képzetét keltik. A később erőteljessé váló, a kifejezést szolgáló torzítás itt csak árnyalatnyi túlhangsúlyozásként jelentkezik a felsőtest megformálásában vagy a kar tartásában, az arányok elmozdulásában. Már ezen a művön megfigyelhetjük Bokros összes szobrászi jellemzőjét, amelyek később éretten, egyeduralkodóan teszik igazán jellegzetessé munkáit.