En
Vissza a találatokhoz

Árvák Csók István

Alkotó

Csók István Sáregres, 1865 – Budapest, 1961

Készítés ideje 1891
Tárgytípus festmény
Anyag, technika vászon, olaj
Méret

121 × 136 cm

Leltári szám 2863
Gyűjtemény 19–21. századi Gyűjtemény / Festészeti Osztály
Kiállítva A műtárgy megtekinthető az állandó kiállításban

Csók István visszaemlékezéseiben pontosan leírja az Árvák keletkezésének történetét. A művész müncheni műtermét meglátogató anya és leánya valóságos túlvilági jelenségként hatottak a műtermet elárasztó sejtelmes, kékes alkonyi fényben. Csók először szimbolista képben fogalmazta meg élményét, s a Bibliából olvasó anya mellett a leányt a holt gyermek szellemeként képzelte el. A „víziós” képet azonban hamar átfestette, s a szereplőkből inkább árva testvérpárt formált. A szociális érzékenységű tematika éppannyira jellemzi az 1890-es évek naturalista festészetét, mint a fotószerűen pontos megfestés. Ez a fajta festészet Csók számos hazai és külföldi kortársánál megfigyelhető ekkoriban. Csók István azonban a merész világítási effektusok, egyetlen szín, a kék ilyen bátor középpontba állítása révén sokkal izgalmasabb kompozíciót teremtett, mint amit az úgynevezett „árnyék nélküli” festés képviselőinél, Csók hasonló tanultságú kortársainál ekkoriban megfigyelhetünk. A különleges megvilágítású, s ezt a hatást festőileg tökéletesen visszaadó kép müncheni és bécsi kiállításai alkalmával is nagy sikert aratott. Csók szerint ezt követően hosszú ideig csak úgy hemzsegtek a lámpavilágításos képek a müncheni Glaspalast kiállításain, Bécsben pedig évekig „a kék szín volt az uralkodó” a tárlatokon. A festmény 1891-ben az Országos Képzőművészeti Társulat téli kiállításán a Társulat nagydíját nyerte el, ami Magyarországon a legrangosabb művészeti díjnak számított. | Bellák Gábor

A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.

Kiállításaink közül ajánljuk