| Alkotó | |
|---|---|
| Készítés ideje | 1924 |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, vászon |
| Méret | képméret: 48,5 × 38 cm |
| Leltári szám | 64.86T |
| Gyűjtemény | 19–21. századi Gyűjtemény / Festészeti Osztály |
| Kiállítva | Magyar Nemzeti Galéria C épület, Második emelet, Modern idők – Magyar művészet a Millennium és a II. világháború között, U-alak |
Bortnyik Sándor 1918-ban csatlakozott a MA című aktivista folyóirat művészköréhez. 1919-től emigrációba kényszerült, a nemzetközi konstruktivista mozgalom vonzásába került. 1922–1924-ig Weimarban élt, ahol kapcsolatba került a Bauhaus művészeivel. Absztrakt sík- és térkompozíciókat festett, majd az így kialakított képekbe figurákat és tárgyakat illesztett. E művek sorába illeszkednek Az új Ádám és az Új Éva című festményei is. Az ironikus hangvételű párdarabon kritikusan viszonyul a konstruktivisták „szép új világához”. Kirakati babára emlékeztető, felhúzható mechanikus figurái úgy állnak az absztrakt kompozícióban, mint bábuk a Bauhaus színpadán. A képek alkotója élvezettel időzött a síkok és térformák részleteinek precíz kidolgozásánál, s az absztrakt kompozíciók egyensúlya és színharmóniája a konstruktivista festészet legjobb erényeivel gyönyörködtet. Bortnyik ironizál az utópikus ideálokon, de nem tud szabadulni tőlük, hiszen maga is aktív részese volt az „új világ” formálásának.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
