Budapesti külvárosi gyártelep Magyar-Mannheimer Gusztáv

A saját korában számos díjat nyert, de mára kissé megfakult hírű festőt nyughatatlan természete számos stíluskör kipróbálására sarkallotta. Született koloristaként általában a színből indult ki, és néha meglepően könnyed, levegős megoldásokra jutott. Emellett a fojtott színvilágú, érzelemmel telített, már-már romantikus karakter is állandó jellemzője volt művészetének. E tájképe messze kiemelkedik művei átlagából: a magyar festészetben csak jóval később, Dési Huber István és társai idejében lesz tapasztalható a szegényes külvárosi tájék ilyen expresszív erejű képi visszaadása. A Váci út és az Ördög-malom környékét ábrázoló tágas panorámában balról a Körvasút pöfögő mozdonyát, a távoli malmok és ipartelepek előterében pedig viskókat látunk az úton álldogáló férfival és gyermekkel. Az európai festészetben akkoriban elterjedt szociális érdeklődés távoli visszhangja is érzékelhető a képen, de a művész nem mélyedt el ebben az eszmei irányban sem, helyette a tiszta vizualitás érzéki örömét nyújtja. Ezúttal az alkonyat fantasztikus színtobzódása, és a prózai, városszéli környezet átlényegítése az igazi művészi probléma számára. | Szinyei Merse Anna