Európa elrablása Robert Frangeš-Mihanović

Robert Frangeš-Mihanović szobrász és éremművész egyike volt azoknak a horvát művészeknek, akik az 1896-os budapesti millenniumi kiállításon a horvátok önálló művészeti pavilonjában állíthattak ki, sőt szobraiért ezen alkalomból nagydíjjal is kitüntették. Erről a kiállításról a magyar állam Vlaho Bukovać, Celestin Medović és Csikós Béla festményei mellett Frangeš-Mihanovićtól is vásárolt egy szobrot azzal a szándékkal, hogy a horvátok művészete méltóképpen képviselve legyen a jövőbeni Szépművészeti Múzeum gyűjteményében.
Ahogy az egész világ éremművészetére, úgy Frangeš-Mihanović munkásságára is nagy hatással volt a francia érmészet a 19–20. század fordulóján. A horvát szobrász ezt a hatást sikeresen egyénivé, de egyben nemzetivé is formálta – a magyar éremművészetben Beck Ö. Fülöphöz hasonlóan. Érmein és plakettjein Frangeš-Mihanović többnyire a horvát parasztság életéből vett jeleneteket ábrázolt, azon belül is főleg a földművelést és az állattenyésztést mutatta be. Egyesek szerint a horvát lélek egyik leghivatottabb kifejezője volt. Műveinek hátlapján gyakran tűnnek fel népies motívumok, valamint a művész sajátos betűtípusa.
Mivel Horvátország államigazgatásilag az első világháború végéig Magyarországhoz tartozott, Frangeš-Mihanović szoros kapcsolatot ápolt a magyar éremművészettel, és több magyarországi éremkiállításon is részt vett. Az 1800 utáni Gyűjteménybe tartozó, Európa elrablása című plakettel megnyerte az Éremkedvelők Egyesületének 1907-ben meghirdetett pályázatát. A plakett Európának, vagyis Fönícia hercegnőjének elrablását ábrázolja – azt a pillanatot, amikor Zeusz egy hófehér bika képében ráveszi a lányt, hogy másszon fel a hátára, majd átúszik vele Kréta szigetére.

Boda Bianka