Éva Ligeti Miklós

Ligeti Miklóst a századforduló időszakában Rodin első számú magyar követőjének tartották: 1907-ben, budapesti bemutatkozásakor a francia mester grafikáit Ligeti szobraival kiegészítve mutatták be a Nemzeti Szalonban.
Ligeti Éva című alkotásán finoman megmunkált, sima felületű női akt bontakozik ki a szabálytalan alakú, érdes felületű márványtömbből. Az ősanya kezében tartja a bűnt jelképező gyümölcsöt, kibomló haja szinte eggyé válik a rusztikus megmunkálású kősziklával. A kompozíció és az alkalmazott felületi hatások, Rodin műveihez hasonlóan, az anyagból szabadulni vágyó lélek küzdelmét jelképezik. A munka közvetlen előképe Rodin 1889-es Danaida című szobra. Míg azonban a francia szobrász antik témához nyúlt a bűn és a szenvedés megjelenítéséhez, Ligeti biblikus témát profanizált. Művészetében kitüntetett helyet foglalnak el a paradicsomi lét, a bűnbeesés és a kiűzetés utáni zaklatott lelkiállapot megfogalmazásai. Az Éva párdarabja is lehetne a kiállításon bemutatott Ülő férfi („Elveszett paradicsom”) című szobor, a kiűzött és magára hagyott Ádám.