| Alkotó | |
|---|---|
| Készítés ideje | 1859 |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, vászon |
| Méret | képméret: 243 × 311,5 cm |
| Leltári szám | 2800 |
| Gyűjtemény | 19–21. századi Gyűjtemény / Festészeti Osztály |
| Kiállítva | Magyar Nemzeti Galéria C épület, Első emelet, 19. századi művészet – Történelmi festészet , Déli nyaktag |
Madarász Viktor közel húszesztendős párizsi tartózkodása alatt festette e fő művét, a nemzeti romantika és a magyar történelmi festészet emblematikus alkotását. Hunyadi Lászlót, a törökverő nemzeti hős, Hunyadi János fiát a Habsburg-házi V. László végeztette ki. Az ártatlanul kivégzett Hunyadi fiú a 19. században a nemzeti ellenállás és az 1849 utáni elnyomás egyik szimbóluma lett, akinek alakját a 19. század elejétől kezdve irodalmi és zenei művek is megelevenítették. A Hunyadi-téma igen népszerű volt a század történeti festészetében, így Hunyadi László búcsúzását, haldoklását sokan és sokféleképpen festették meg. Madarász képe azonban egészen különleges, a halottsiratás motívumát emeli ki. László fehér lepellel leborított teste mellett édesanyja, Szilágyi Erzsébet és menyasszonya, Gara Mária térdelnek, mozdulataik, arckifejezésük mély fájdalmat tükröz. A festmény témája és drámai előadásmódja miatt a szabadságharc bukása felett érzett nemzeti gyász szimbólumává vált.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
