| Alcím | Asztali darab |
|---|---|
| Alkotó | |
| Alkotói korszak | |
| Iskola | |
| Kultúra | angol |
| Készítés ideje | 1987–1988 |
| Tárgytípus | szobor |
| Anyag, technika | acél |
| Méret | 114,5 x 73,5 x 33 cm |
| Leltári szám | 94.1.U |
| Gyűjtemény | 1800 utáni gyűjtemény |
| Kiállítva | Magyar Nemzeti Galéria D épület, Első emelet, Delacroix-tól Vasarely-ig – Válogatás a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményéből, Barokk kiállítóterem |
Anthony Caro a 20. századi szobrászat kiemelkedő alakja, a modern brit plasztika egyik megteremtője. Az 1950-es években talált rá a kubizmus eredményeire támaszkodó plasztikai nyelvre, majd az évtized végétől, a figuratív szobrászattal felhagyva, egymásba hegesztett, egyszínűre festett egységekből kezdte el a térben szabadon kibontakozó kompozícióit építeni.
A szabálytalan formára vágott és a nyers fém textúráját leplezetlenül érvényesítő acéldarabok Caro szobrainak asszociatív hangvételt, megejtő líraiságot kölcsönöznek. A mozgás érzetét keltő, gyakran a térbeliség, a kint és a bent kétértelműségére és felcserélhetőségére is rájátszó munkái a művész olvasata szerint félúton helyezkednek el az építészet és a szobrászat között, és a mű körbejárásával kelnek életre.
A Katalán ének Caro egyik legköltőibb sorozatából való. A szobrász 1987-ben meghívást kapott Barcelonába, hogy a Casa de la Caritat szobrászműhelyében a mediterrán város sokszínű kultúráját felidéző műveket hozzon létre. A szobor – amit a művész már londoni műtermében fejezett be – Gaudí városának jellegzetes formáit, a katalán szecesszió légiesen könnyed kovácsoltvas díszeit használta fel. Caro a filigrán-szerű elemek (ablakrácsok és különféle használati tárgyak) virtuóz egymásba szerkesztésével ritmikusan tagolt, kiegyensúlyozott plasztikát alkotott, és a mű eleganciáját még fokozni is tudta azzal, hogy a szobor felületét rozsdabevonattal patinázta rusztikussá.
Orosz Márton
Múzeumi Kalauz: Magyar Nemzeti Galéria, A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2018, 272. o.
Bellák, Gábor – Bodor, Kata – Bódi, Kinga – Csizmadia, Krisztina – Fehér, Dávid – Földi, Eszter – Gergely, Mariann – Geskó, Judit – Gonda, Zsuzsa – Gulyás, Dorottya – Hessky, Orsolya – Kolozsváry, Mariann – Kovács, Zsófia – Krasznai, Réka – Kumin, Mónika – Madár, Mária – Orosz, Márton – Petrányi, Zsolt – Plesznivy, Edit – Prágai, Adrienn – Százados, László – Szeifert, Judit – Szinyei Merse, Anna – Szücs, György – Tokai, Gábor – Tóth, Ferenc – Varga, Tünde – Vargyas, Júlia – Zwickl, András – Zsákovics, Ferenc, Radványi, Orsolya (ed.), Remekművek: Magyar Nemzeti Galéria, A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2020/5, Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2020, 142. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
