Kékruhás nő Albert von Keller

A svájci születésű, korán félárvaságra jutott Albert von Keller eredetileg jogásznak készült, majd végül a festészet mellett döntött, amelyet Münchenben tanult ki. Festőként hamar közkedveltté vált és sok megrendelést kapott. Az előkelő társaságbeli művész munkásságának első felében főleg szalonképeket festett, amelyeken elegáns hölgyeket és személyzetüket örökítette meg divatos és pompás belső terekben. Az 1880 és 1900 közti periódusában – művészete második korszakában – a Gabriel Max-féle okkultista irányzat hatása alatt a paranormális jelenségek és a spiritizmus foglalkoztatta különösen. Hírneve és tekintélye tovább emelkedett, mígnem 1898-ban nemességet kapott.
A Kék ruhás nő című képe először a krasznahorkai vár utolsó urának, gróf Andrássy Dénesnek volt a tulajdonában, és a vár képtárában függött. A gróf 1912-es halálát követően hagyatéki rendelkezése alapján a Szépművészeti Múzeumba került. A mű a századforduló csinos, mégis melankolikus, elvágyódó nőideáját mutatja.

Boda Bianka