| Alkotó | |
|---|---|
| Készítés ideje | 1980 |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, vászon |
| Méret | 154 x 124 cm |
| Leltári szám | MO.91.147 |
| Gyűjtemény | 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Walker New York-i tartózkodásai során került kapcsolatba az amerikai absztrakt törekvésekkel, de azok síkszerűségét mindig olyan formákkal kombinálta, amelyek a térbeliség illúzióját keltik. Elképzelései a festett felület fizikai élménye és a felület téralkotó képessége közti feszültségen alapulnak. Párhuzamosan dolgozik különböző technikákkal. Festményeinek készítése közben, gyakran azt megelőzően vagy az után készít rajzokat vagy grafikai lapokat egy-egy motívumhoz szorosan kapcsolódva. A Tíz nagy szitanyomat (MO.91.98) című sorozat kiinduló eleme egy 1965-ben készült kollázs, amelyen egy szétterülő vonalháló és egy összehajtott forma látszik. Az elmosódó hátteret egy későbbi rajz felnagyított fotóreprodukciója adja. Gyakran rajzolja le a műtermében lévő festményeit az alkotófolyamat valamely közbenső fázisában vagy elkészültük után. Rajzainak témái maguk a festmények (MO.91.48).
A meghatározhatatlan háttér előtt elkülönített ambivalens formák, a térbeli vonatkozások bizonytalansága műveinek kiindulópontja. Az 1979-80 körül készült képein (Kew) egyetlen poligonális forma, a korábban más összefüggésekben alkalmazott ablakmotívum jásza a főszerepet. A kép építészeti enteriőrre emlékeztető váza Walker műveinek visszatérő motívuma. A feszültség abból adódik, hogy mindig megáll az absztrakció határán, éppen azon a ponton, ahol a voltaképpen absztrakt formák kezdenek felismerhető motívummá rendeződni.
Tóth Ferenc
Tóth, Ferenc, A Bryan Montgomery gyűjtemény. Vezető, A Szépművészeti Múzeum gyűjteményei/The Collections of the Museum of Fine Arts, Budapest 3, Szépművészeti Múzeum; The British Council, 158-159. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
