Maggi Hambling hírnevét élénk megfigyelőkészségről tanúskodó, dinamikus portréi alapozták meg, mindenekelőtt a Max Wall brit komikusról festett sorozata. A nyolcvanas évek közepétől az angol művészet hagyományosan sikeres műfaját eleveníti fel, tájképeket fest szülőhelyén, Suffolkban. Éveken át minden júliusban visszatért ide, és az Orwell-torkolatban éppen elmerülő vagy felkelő nap látványát örökíti meg. Egyazon alkalommal gyors egymásutánban több lapon rögzíti akvarellel a nap állásának különböző fázisait, de a festés során nem a látvány pontos megjelenítésén van a hangsúly. A felkelő vagy lemenő nap csak abban a pillanatban tapasztalható különleges árnyalatokkal árasztja el a tájat, ami felszabadítólag hatott a művésznő számára a színek használatában.
A torkolathoz tett minden egyes zarándoklat során Hambling a nap két drámai csúcspontjának, a fény születésének és halálának pillanatait éli át. Ezt a metaforikus érzést, a természet csodálatos fizikai energiáit próbálja rögzíteni az akvarell lazúros színeivel. Elmondása szerint a hajnal szemlélése számára szexuális élményhez hasonlítható, a fény elhalásának festése során pedig anyja halála fölötti gyászát vezekli le. A helyszínen rögzített akvarell tanulmányok lettek a kiindulópontjai a később már a stúdióban készített olajképeknek, amelyeken a lírai emocionális élményt a vad színek kavargása váltja fel.
Tóth Ferenc
Tóth, Ferenc, A Bryan Montgomery gyűjtemény. Vezető, A Szépművészeti Múzeum gyűjteményei/The Collections of the Museum of Fine Arts, Budapest 3, Szépművészeti Múzeum; The British Council, 66-67. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
