En
Vissza a találatokhoz

Tájkép Tivoli mellett szüretelőkkel id. Markó Károly

Alkotó

id. Markó Károly Lőcse, 1791 – Villa l'Appeggi, 1860

Készítés ideje 1846
Tárgytípus festmény
Anyag, technika olaj, vászon
Méret

képméret: 116 × 153,5 cm
keretméret: 141 × 180 × 11 cm

Leltári szám 76.32T
Gyűjtemény 19–21. századi Gyűjtemény / Festészeti Osztály
Kiállítva Magyar Nemzeti Galéria C épület, Első emelet, 19. századi művészet – A reformok korától a századfordulóig, U-alak

Id. Markó Károlynak a 17. századi klasszicizmusból táplálkozó tájképfestészete meghatározó szerepet játszott Magyarországon a hazai művészet elismertetéséért folytatott küzdelmekben. Első gyűjtői ugyanis a Tudományos Akadémia, a Nemzeti Múzeum és a nemzeti művelődés fő támogatói voltak, akik éppen Markó festészetében érezhették meg a végre egyetemes művészeti értékekkel bíró és annyira vágyott nemzeti művészet megszületését. A festmény a Tudományos Akadémia alapítását komoly összeggel támogató gróf Károlyi István megrendelésére készült. Károlyi több Markó-képet is őrzött fóti kastélyában, s az ő nevéhez fűződik a fóti templom építése is. Markó 1843-ban előleget kért a gróftól a képre, amelyet a helyszínen, a Rómához közeli Tivoliban festett meg. Tivoli, az ókori Tibur, Hadrianus nyaralója, Maecenas villája, a reneszánsz Villa d’Este és az Aniene folyó majd 100 méteres vízesése miatt a 19. századi festők és művészek kedvelt úti célja volt. Markó kései korszaka legreprezentatívabb képeinek legfeltűnőbb motívuma az éppen lenyugvó nap széles, vastag ecsetvonásokkal fölhordott korongja. Ezt a megoldást először ezen a képén alkalmazta 1846-ban. E nagy méretű késői festményeken a szemben lenyugvó nap hangsúlyos, kitüntetett szerepet játszik, s mivel tudjuk, hogy 1843-ban Markó romló látása miatt költözött el Pisából, ez az újfajta napfestészet a gyengülő látású művésznél talán egyfajta öngyógyító napfényterápiaként is értelmezhető. | Bellák Gábor

A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.

Kiállításaink közül ajánljuk