
Laissée
1800 utáni gyűjtemény
Alkotó | |
---|---|
Alkotói korszak | |
Iskola | |
Kultúra | holland |
Készítés ideje | 19. század második fele |
Tárgytípus | festmény |
Anyag, technika | olaj, vászon |
Méret | 60 x 50,3 cm |
Leltári szám | 215.B |
Gyűjtemény | 1800 utáni gyűjtemény |
Kiállítva | Magyar Nemzeti Galéria D épület, Első emelet, Delacroix-tól Vasarely-ig – Válogatás a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményéből, Barokk kiállítóterem |
Albert Neuhuys az antwerpeni művészeti akadémián végzett tanulmányok után, hazájába, Hollandiába visszatérve került kapcsolatba az ország akkori vezető mestereivel, Jozef Israëlsszel, Anton Mauve-val és a Maris testvérekkel. 1876-ban Hágába költözött, ahol korábbi részletező festői stílusa megváltozott, ecsetkezelése a Hágai Iskola többi mesteréhez hasonlóan oldottabbá vált. A földműves családok és szövőmunkások életét örökítette meg otthoni környezetükben, abban a sajátos stílusban, amely a kor holland festészetét Európa-szerte népszerűvé tette. A francia elképzelésekkel szemben ők nem a színek és a fényhatások fokozásával, hanem a visszafogott tónusok finom átmeneteivel váltották ki a képeiket jellemző hangulatot. Neuhuys meghitt közvetlenséggel ábrázolt belső jelenetei külföldön, így Budapesten is sikereket arattak. A Varrónő című képét a Műcsarnok 1908–1909. évi téli kiállításán állami nagy aranyéremmel díjazták, ezt követően vásárolta meg a múzeum.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.