| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | holland |
| Készítés ideje | 19. század második fele |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, vászon |
| Méret | 60 x 50,3 cm |
| Leltári szám | 215.B |
| Gyűjtemény | 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Albert Neuhuys az antwerpeni művészeti akadémián végzett tanulmányok után, hazájába, Hollandiába visszatérve került kapcsolatba az ország akkori vezető mestereivel, Jozef Israëlsszel, Anton Mauve-val és a Maris testvérekkel. 1876-ban Hágába költözött, ahol korábbi részletező festői stílusa megváltozott, ecsetkezelése a Hágai Iskola többi mesteréhez hasonlóan oldottabbá vált. A földműves családok és szövőmunkások életét örökítette meg otthoni környezetükben, abban a sajátos stílusban, amely a kor holland festészetét Európa-szerte népszerűvé tette. A francia elképzelésekkel szemben ők nem a színek és a fényhatások fokozásával, hanem a visszafogott tónusok finom átmeneteivel váltották ki a képeiket jellemző hangulatot. Neuhuys meghitt közvetlenséggel ábrázolt belső jelenetei külföldön, így Budapesten is sikereket arattak. A Varrónő című képét a Műcsarnok 1908–1909. évi téli kiállításán állami nagy aranyéremmel díjazták, ezt követően vásárolta meg a múzeum.
Gergely, Mariann, Bereczky, Loránd (ed.), A Hágai Iskola: A 19. századi holland festészet mesterművei a Haags Gemeentemuseum gyűjteményéből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 69-70. o.
Peregriny, János, Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum állagai. 3. rész, Új szerzemények. 1.füzet: a, Festmények; b, Festmények módjára kezelt műtárgyak, Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1914.
Matits, Ferenc, “Haagse School in Hongaars bezit”, Pulchri 1382-1229. 20. jg. nr. 1. (1992), 14-15 o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
