En

A mesék nyomában

50 perc
10 állomás
A mesék nyomában

Tartsanak velünk múzeumi sétánkon a mesék nyomában, az Egymásra hangolva című bábkiállításon, ahol a Magyar Nemzeti Galéria és a hetvenéves Budapest Bábszínház gyűjteménye találkozik.

A mesék a képzelet világába repítenek, különleges utazásra invitálnak. Az Egymásra hangolva című virtuális bábkiállításon a látogatók képzeletbeli túrát tehetnek népszerű mesék főhőseinek nyomában. Találkozhatnak gyermekkorunk ismert történeteivel és kedves szereplőivel, amelyek egyben a Budapest Bábszínház múltjának és jelenének meghatározó bábjai. A bábok és a festmények e mesék hangulatát, varázslatos pillanatait, szereplőit idézik az irodalom, a bábművészet és a képzőművészet összefonódásával.

Állomások

  • Nyina Gernet: Aladdin csodalámpája, 1940 - Bródy Vera bábjai: Aladdin és Budur hercegnő, 1960
  • Nyina Gernet: Aladdin csodalámpája, 1940 - Barabás Miklós: Arab férfi, 1843
  • Tamara Gabbe: Hamupipőke, 1940 - Bródy Vera bábjai: Hamupipőke, Kényeske és Mérgeske, 1957
  • Tamara Gabbe: Hamupipőke, 1940 - Borsos József: Lányok bál után, 1850
  • Babay József: Csodatükör, 1957 - Szűr-Szabó József bábjai: Katalin és Magyar János, 1957
  • Babay József: Csodatükör, 1957 - Canzi Ágost: Szüret Vác vidékén, 1859
  • Jacques Offenbach: A varázshegedű, 1855 - Ambrus Imre bábjai: Szeleburdi Gáspár és felesége, Örzse, 1973
  • Jacques Offenbach: A varázshegedű, 1855 - Hollósy Simon: Tengerihántás, 1885
  • Fazekas Mihály: Lúdas Matyi, 1815 - Miareczky Edit bábja: Mézesbábos, 2012
  • Fazekas Mihály: Lúdas Matyi, 1815 - Fényes Adolf: Csendélet mézeskalács szívvel, 1907

Nyina Gernet: Aladdin csodalámpája, 1940 - Bródy Vera bábjai: Aladdin és Budur hercegnő, 1960

Nyina Gernet: Aladdin csodalámpája, 1940 - Bródy Vera bábjai: Aladdin és Budur hercegnő, 1960

Az Aladdin csodalámpája a Közel-Keleten játszódik. A népszerű történet főszereplője Aladdin, akit a gonosz varázsló ravasz fondorlattal vesz rá a varázslatos olajlámpa megszerzésére, mely végül káprázatos palotát épít neki és feleségének, Budur hercegnőnek. A mese keleti hangulatát jól tükrözik az itt látható botos bábok, melyeket Bródy Vera, a magyar bábművészet kiemelkedő és meghatározó alakja tervezett. A bábfigurák megjelenésében a textúra anyagszerűsége dominál. Aladdin és Budur hercegnő öltözékén felfedezhetők az arab kultúrára jellemző öltözködési stílusjegyek. Nyina Gernet szép és poétikus feldolgozása elsősorban képzőművészeti megformálása miatt volt jelentős esemény a Bábszínház életében.

Nyina Gernet: Aladdin csodalámpája, 1940 - Barabás Miklós: Arab férfi, 1843

Nyina Gernet: Aladdin csodalámpája, 1940 - Barabás Miklós: Arab férfi, 1843

A mese a Közel-Keleten játszódik, ahová a 19. század elejétől egyre több európai művész és tudós jutott el. A távoli világ, az egzotikus helyek a képzőművészeti alkotásokban is megjelentek. A Barabás Miklós festményen látható arab férfi arcvonásai és öltözéke jól tükrözi népének jellegzetességeit. Az évezredes múlttal rendelkező keleti kultúrák nemcsak képzőművészeti, hanem irodalmi témákra is hatással voltak. Az Ezeregyéjszaka meséi a legismertebb arab mesegyűjtemény.

Tamara Gabbe: Hamupipőke, 1940 - Bródy Vera bábjai: Hamupipőke, Kényeske és Mérgeske, 1957

Tamara Gabbe: Hamupipőke, 1940 - Bródy Vera bábjai: Hamupipőke, Kényeske és Mérgeske, 1957

Hamupipőke meséje a nagy klasszikusok közé tartozik, amelyben megtörténik a csoda. A bátor és erkölcsös lány a reménytelen körülmények ellenére végül megleli a boldogságot és elnyeri a vágyott ifjú szívét. Tamara Gabbe írása alapján készült, lebilincselő mesejáték bábfigurái Bródy Vera tervezésében kerültek színre. Bródy gapitos bábfigurái jól mutatják a szereplők tulajdonságait, ahogy Hamupipőke szendesége, úgy a mostoha testvérek irigysége és gőgje is jól tükröződik a bábok arckifejezésén.

 

 

Tamara Gabbe: Hamupipőke, 1940 - Borsos József: Lányok bál után, 1850

Tamara Gabbe: Hamupipőke, 1940 - Borsos József: Lányok bál után, 1850

A bálozó lányok megjelenítése nemcsak a meséknek, hanem a biedermeier kor életképeinek is kedvelt témája volt. A Hamupipőke története szerint a királyi udvar háromnapos bált hirdetett, hogy az ifjú trónörökös menyasszonyt válasszon magának. Borsos József is a bálozó hölgyek világát, az arisztokrácia életformáját örökítette meg emblematikus alkotásában. A festő a bál varázslatos pillanatairól mesélő lányokat mintha egy kulcslyukon keresztül leste volna meg. A képen több elem is arra utal, hogy ezek a lányok távol állnak a kor erkölcsös nőideáljától, és nem hasonlítanak a szende és ártatlan Hamupipőkére.

Babay József: Csodatükör, 1957 - Szűr-Szabó József bábjai: Katalin és Magyar János, 1957

Babay József: Csodatükör, 1957 - Szűr-Szabó József bábjai: Katalin és Magyar János, 1957

A történet Katalin és Magyar István kikezdhetetlen szerelméről szól, melyet nem tud felülírni semmilyen hatalom. A csodatükör képes megmutatni, miben rejlik a valódi szépség és segít meglátni a látszat mögött az igazi valóságot, melyet a felszín gyakran elrejt a szemünk elől. Végül rájövünk, hogy az igazi csoda bennünk van és legfőképpen tetteink tükrözik igazán mindazt, ami bensőnkben rejlik. Szűr-Szabó József botos bábjai olyan magyar népviseletben láthatók, amelyet ma már csak kevés helyen és csak ritkán, ünnepeken viselnek. Katalin figurájának külön érdekessége, hogy – az általános bábszínházi gyakorlattól eltérően – öltöztethető.

Babay József: Csodatükör, 1957 - Canzi Ágost: Szüret Vác vidékén, 1859

Babay József: Csodatükör, 1957 - Canzi Ágost: Szüret Vác vidékén, 1859

Babay József mesejátéka a magyar népmese- és népdalkincs motívumaira épít. A magyar nemzeti motívumok, szimbólumok, az emblematikus magyar tájak a magyar nemzeti érzések erősödésével egyre gyakrabban bukkantak fel a reformkori képzőművészetben. Különösen a szabadságharc bukása után volt népszerű e motívumok megjelenítése a nemzeti érzelmek rejtett kifejezésére. Canzi Ágost Szüret Vác vidékén című festményén többek között a szüretelők népviseleti ruhája és a magyar lobogó szimbolizálja a magyarságot, s puszta megjelenítésük is alkalmas a hazafias érzelmek megélésére.

Jacques Offenbach: A varázshegedű, 1855 - Ambrus Imre bábjai: Szeleburdi Gáspár és felesége, Örzse, 1973

Jacques Offenbach: A varázshegedű, 1855 - Ambrus Imre bábjai: Szeleburdi Gáspár és felesége, Örzse, 1973

A Varázshegedű című népi komédia főszereplője Szeleburdi Gáspár, jó kedélyű, életszerető, rakoncátlan, lehetetlen kalandokba sodródó pojáca. A történetben az Erdő Szelleme olyan varázshegedűt ajándékoz neki, amely végtelen táncra kényszeríti ellenségeit. A népmese főszereplői csodálatos tájakon barangolnak, pipacsmezők és napraforgótengerek, rétek, erdők, madarak, bogarak varázslatos világában. Ambrus Imre naiv ábrázolású forgóbotos bábfigurái megformálásukban és ruházatukban is a magyar népi viselet jellegzetességeit hordozzák.

Jacques Offenbach: A varázshegedű, 1855 - Hollósy Simon: Tengerihántás, 1885

Jacques Offenbach: A varázshegedű, 1855 - Hollósy Simon: Tengerihántás, 1885

A Varázshegedű bábfiguráinak népi jellegzetességei visszaköszönnek Hollósy Simon festményén is. A nagybányai művész alkotásának szereplői hétköznapi, falusi emberek. A paraszti élet békés pillanata és a zavartalan idill száz év távlatából talán meseszerűnek tűnhet. A kukoricafosztás, mint közösen végzett munka jó alkalom volt beszélgetésre, játékos évődésre – lopott csókra –, dalolásra és mesemondásra.

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi, 1815 - Miareczky Edit bábja: Mézesbábos, 2012

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi, 1815 - Miareczky Edit bábja: Mézesbábos, 2012

Fazekas Mihály Lúdas Matyiról szóló, népmesei szálakkal átszőtt története egy vásáron kezdődik, ahol Matyi először kerül összetűzésbe Döbrögivel, és egy vásáron fejeződik be, ahol végleg leszámol az igazságtalan ispánnal. A vásárok nélkülözhetetlen darabja a díszitett mézeskalács, kihagyhatatlan szereplője pedig a mézeskalácsárus. A Mézesbábos néni ruháján a népviselet díszítő motívumai jelennek meg. A modern festészet hatása Miareczky Edit báb-, díszlet-, és látványtervező kifejező bábján is tükröződik. A mézesbábos figurája úgynevezett tarkón tartott asztali báb, melyet a figura háta mögött állva lehet mozgatni, a báb fejére erősített rúd segítségével.

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi, 1815 - Fényes Adolf: Csendélet mézeskalács szívvel, 1907

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi, 1815 - Fényes Adolf: Csendélet mézeskalács szívvel, 1907

A mese történetének és a falusi élet fő társadalmi eseményeinek is fontos színhelye a vásár, melynek jellegzetes darabja a díszített mézeskalács. Ez a motívum feltűnik Fényes Adolf Csendélet mézeskalács szívvel című alkotásán is. Fényes csendéletén az otthon lírai ábrázolása jelenik meg, melyen a mézeskalács-motívum a mindenki számára ismert honi világot idézi fel, már-már annak szimbólumaként. A festményen megjelenő élénk színek a fauvizmus szellemében születtek.