En

A zene nyomában

6 állomás
A zene nyomában

Habár múzeumunk jelenleg zárva tart, egy képzeletbeli túrára invitáljuk Önöket a zene nyomában, az Egymásra hangolva című bábkiállításon, ahol a Magyar Nemzeti Galéria és a hetvenéves Budapest Bábszínház gyűjteményé találkozik.

A zene különleges szerepet tölt be mindannyiunk életében. Mint minden művészeti forma, a zene is táplálja lelkünket. Az összművészet pedig igazi mennyei csemege mindenkinek. Olyan kivételes túrára invitáljuk a látogatókat, ahol a zene, az irodalom, a színház és a festészet egyszerre van jelen. Az itt látható bábok maguk is képzőművészeti alkotások, egyes darabok évtizedekkel utolsó színpadra lépésük után most kerülnek először a nagyközönség elé, másokat kifejezetten a kiállítás kedvéért restauráltak.  Az Egymásra hangolva című bábkiállításon a bábművészet és a képzőművészet találkozik, ahol a bábok és a festmények egymásra reflektálnak. A következő virtuális túra darabjainak középpontjában a zene áll.

Állomások

  • Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola, 1791 - Koós Iván bábjai: Pamina és Tamino, 1995
  • Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola, 1791 - Melegh Gábor: Franz Schubert arcképe, 1827
  • Bartók Béla: A csodálatos mandarin, 1924 - Koós Iván bábjai: A mandarin és a lány, 1969
  • Bartók Béla: A csodálatos mandarin, 1924 - Derkovits Gyula: Koncert, 1922
  • Darvas Szilárd – Gádor Béla: Szigorúan bizalmas, 1954 - Bihari Sándor: Bíró előtt, 1886
  • Darvas Szilárd – Gádor Béla: Szigorúan bizalmas, 1954 - Szűr-Szabó József bábja: Cigányprímás, 1954

Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola, 1791 - Koós Iván bábjai: Pamina és Tamino, 1995

Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola, 1791 - Koós Iván bábjai: Pamina és Tamino, 1995

Mozart A varázsfuvola című operája kedvelt darabja Európa színházainak és bábszínházainak. Koós Iván bábfiguráit 18. századi bábok ihlették, melyek az arisztokrácia otthoni szórakoztatására készültek. Koós alkotóművészetében a képzőművészet és a zene egységét kereste. Az itt látható felülről mozgatott síkbábok jól szolgálják a bábopera világát, melyek a családi bábelőadások hangulatát idézik.

Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola, 1791 - Melegh Gábor: Franz Schubert arcképe, 1827

Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola, 1791 - Melegh Gábor: Franz Schubert arcképe, 1827

A 19. század első felében a gazdagodó polgárok már megtehették és egyre inkább igényelték is, hogy a művészet a saját életterükben is helyet kapjon. A biedermeier világa a csendéletekkel, portrékkal és életképekkel a kispolgári otthonok miliőjét idézi meg. Ennek a művészetnek a középpontjában az egyszerű ember és mindennapi élet békés színtere, a családi otthon áll. Franz Schubert portréjáról is hiányzik minden, ami a művészt lánglelkű zseniként, a kiválasztottak öntudatával rendelkező „nagy” emberként jelenítené meg. A festő nem a neves művészt, hanem az élet apró örömeinek élő kispolgárt ábrázolta. Melegh Gábor festményén Schubertet, a szenvedélyes dohányost és kávéfogyasztót otthoni környezetben látjuk egy verandán üldögélve, Drago nevű kutyájával, háttérben a Bécs környéki hegyekkel. A zeneszerző a romantikus dal első jelentős és meghatározó képviselője volt. Több mint 600 dalt komponált, melyek a polgárok otthonaiban is megszólalhattak, a 19. század végétől már gramofonból.

 

Bartók Béla: A csodálatos mandarin, 1924 - Koós Iván bábjai: A mandarin és a lány, 1969

Bartók Béla: A csodálatos mandarin, 1924 - Koós Iván bábjai: A mandarin és a lány, 1969

Bartók Béla által 1924-ben komponált, A csodálatos mandarin című táncjáték kortalan története az elidegenedett nagyvárosi világról és az értékvesztett társadalomról szól, mely a ma emberének is tükröt tart. Már az eredeti 1926-os bemutató is nagy port kavart. A darabot modernizmus vádjával betiltották, egyrészt erkölcstelensége, másrészt újító szellemisége miatt. Az avantgárd mozgalmakkal szimpatizáló Bartók Béla darabjai ebben az időszakban egyre radikálisabb hangvételűek lettek, alkotásai az expresszionista kifejezésmódhoz közelítettek.  A Koós Iván tervezte bábok ötvözik Bartók Béla szellemiségét az 1920–1930-as évek avantgárd stílusirányzataival, ugyanakkor reflektálnak a világ politikai, társadalmi és erkölcsi változásaira is. A történetben egyedül a mandarinnak van arca, a tömegben egymaga képviseli az emberséget, a többiek arctalanok. Koós Iván báb- és díszlettervező a bábművészet nemzetközileg ismert és jelentős hazai képviselője. Sajátos művészetével szinte önálló műfajt teremtett, amely a képzőművészet, a színház és a bábművészet határain is túlmutat. Naturalisztikusan élethű figurák helyett emberi tulajdonságokkal felruházott tárgyakat, bábokat alkotott. A bábjáték műfajában a képzőművészet és a zene egységét kereste.

 

Bartók Béla: A csodálatos mandarin, 1924 - Derkovits Gyula: Koncert, 1922

Bartók Béla: A csodálatos mandarin, 1924 - Derkovits Gyula: Koncert, 1922

Derkovits Gyula Koncert című expresszionista alkotásának középpontjában szintén a zene áll. Derkovits egyik fő műve csupán néhány évvel Bartók darabja előtt keletkezett. A festmény négyzeteshez közelítő formátuma és a képi elemek körkörös elrendezésének összhatása a teljesség képzetével, a totalitás érzésével tölti meg festményt. A Koncert szimmetrikus felépítésében a férfi-nő-gyermek hármasa, a család közösségének harmóniája ölt teste, ahol a csellózó negyedik alak a zene lírai elemével festi alá a megtalált teljesség idilli állapotát.

Darvas Szilárd – Gádor Béla: Szigorúan bizalmas, 1954 - Bihari Sándor: Bíró előtt, 1886

Darvas Szilárd – Gádor Béla: Szigorúan bizalmas, 1954 - Bihari Sándor: Bíró előtt, 1886

Az alkotás középpontjában egy hangszer, a hegedű áll. Népszerűségének köszönhetően sok országban népi hangszerré vált, a cigányzenének pedig a legfontosabb hangszere. A cigány témájú festészet hazánkban a 19. század második felében vált népszerűvé. A vándorló vagy falun élő muzsikus cigányok szokásaikkal, jellegzetes megjelenésükkel és zenéjükkel a romantika egzotikum iránti vágyát testesítették meg. A cigánytematika egyik nagy mestere Bihari Sándor, aki a Bíró előtt című képén az eltörött hegedű ügyében igazságot kereső cigányokról festett humoros hangvételű képet. A festményen a kárvallott cigány bepanaszolja a módos gazda fiát, aki eltörte a hegedűjét, megélhetési szerszámát. A bíró arcán megjelenő rejtett mosoly azt bizonyítja, hogy nem különösen érinti meg a cigányt ért sérelem és nem veszi komolyan az esetet.

Darvas Szilárd – Gádor Béla: Szigorúan bizalmas, 1954 - Szűr-Szabó József bábja: Cigányprímás, 1954

Darvas Szilárd – Gádor Béla: Szigorúan bizalmas, 1954 - Szűr-Szabó József bábja: Cigányprímás, 1954

A humoros hangvétel a Szigorúan bizalmas című bábkabaréban is jelen van, melynek egyik különleges bábfigurája az itt látható cigányprímás. Az 1950-es évek elején az Állami Bábszínház legsikeresebb előadásai a bábkabarék voltak, melyek felnőtt közönségnek készültek. A haknizó sztárokat gúnyoló előadásban a kor olyan népszerű sztárjai vonultak fel bábként, mint Honthy Hanna vagy a Latabár testvérek. A bábok tervezője, Szűr-Szabó József ezzel a darabbal debütált az Állami Bábszínházban. Az előadás bábjai úgynevezett bravúrbábok, amelyek sajátos mutatványokra képesek: a kiállított cigányprímás báb például szemhéjának felhúzásával és fejének ingaszerű mozgásával jelzi, hogy meghallotta a nótarendelést.