En

Fordulópontok

60 perc
7 állomás
Fordulópontok

Vajon melyik képe tette európai szinten is ismertté Munkácsy Mihályt? Mi volt Csontváry eredeti foglalkozása? A festészet mellett mivel foglalkozott még Bernáth Aurél? Az elmúlt 150 év formabontó, előremutató és sokszor nem kellőképpen értékelt műveit felkereső sétán Munkácsy Mihály, Szinyei-Merse Pál, Csontváry Kosztka Tivadar, Rippl-Rónai József, Bernáth Aurél, Lossonczy Tamás és Imre Mariann egy-egy művével ismerkedünk meg. Ezeknek az alkotásoknak a segítségével bepillantást nyerhetünk a 19–20. század főbb stílusváltásaiba, egyéni útkereséseibe.

Állomások

  • Munkácsy Mihály: Siralomház I. 1870
  • Szinyei Merse Pál: Majális 1873
  • Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban, 1907
  • Rippl-Rónai József: Kalitkás nő, 1892
  • Bernáth Aurél: Riviéra 1926-1927
  • Lossonczy Tamás: Tisztító nagy vihar, 1961
  • Imre Mariann: Szent Cecilia, 1997-2000

Munkácsy Mihály: Siralomház I. 1870

Munkácsy Mihály: Siralomház I. 1870

Munkácsy Mihály (1844–1900) első nagy sikerét a Siralomház párizsi kiállításával érte el. A nagy feltűnést keltő képen egy halálraítélt utolsó estéjét láthatjuk. A sötét színekre komponált nyomasztó jelenet jól érzékelteti a drámai helyzetet. Munkácsy ennek a romantikus és egyben realista műnek köszönhetően vált Európa-szerte híressé.

Szinyei Merse Pál: Majális 1873

Szinyei Merse Pál: Majális 1873

Látogatásunkat egy ezzel a borongós színvilággal teljesen ellentétes életérzést kifejező művel folytassuk!

 

Szinyei Merse Pál (1845–1920) Münchenben festette életörömtől sugárzó, de a maga korában teljesen sikertelen fő művét, a Majálist. Az intenzív színekkel megfestett táj és a szabadban piknikező emberek egyaránt kivívták a kritika rosszallását. A festő a kép sikertelensége miatt évekre visszavonult, és később is csak ritkán festett. Szinyei festményének stílusa és a rajta kifejezett életérzés rokonságot mutat az impresszionistákéval, akik tőle teljesen függetlenül, de vele egy időszakban kezdték pályájukat. A kép később a század végén kialakuló modern magyar tájfestészet hivatkozási pontjává vált.

Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban, 1907

Csontváry Kosztka Tivadar (1853–1919) patikusként dolgozott, és csak 41 éves korában kezdett festeni. Pályáját egy sugallat hatására kezdte, az vált céljává, hogy megtalálja az energiát sugárzó „napút” színeit. A Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban témája szokatlan a magyar művészetben. Egy örökzöld szent fát láthatunk, körülötte rejtélyes lovasok gyülekeznek és fehér ruhás nőalakok táncolnak. Csontváry profetikus képeit saját kortársai idegenkedve figyelték. Stílusa egyaránt megelőlegzi az expresszionizmus intenzív színeit és a szürrealizmus rejtélyességét.

Rippl-Rónai József: Kalitkás nő, 1892

Rippl-Rónai József: Kalitkás nő, 1892

Rippl-Rónai József (1861–1927) az 1890-es években a legmodernebb stílusban alkotta meg különleges nyújtott formátumú képeit. Párizsban önálló kiállításon is bemutatta műveit, karrierje felfelé ívelt, majd hazaköltözött Kaposvárra, ahol mindent elölről kellett kezdenie. A kép fekete hátteréből felsejlik a szecessziósan törékeny nőalak arca és keze. A kalitkában látható madár csak tovább növeli a kép melankolikus hangulatát.

Bernáth Aurél: Riviéra 1926-1927

Bernáth Aurél: Riviéra 1926-1927

Bernáth Aurél (1895–1982) az izmusok törekvéseit ötvözte a nagybányai tájfestészet tanulságaival. Riviéra című festményét Itáliában készítette, lezárva az útkeresés éveit. A kép különlegessége, hogy a kék szín finom árnyalatainak segítségével tudja a végtelen távolságra nyíló táj távlatait érzékeltetni. Bernáth Aurél szerepe azért is jelentős, mert tanári tevékenysége összekapcsolja a század első és második felének festőit.

Lossonczy Tamás: Tisztító nagy vihar, 1961

Lossonczy Tamás: Tisztító nagy vihar, 1961

Lossonczy Tamás (1904–2009) nagy méretű képén az őt is érintő nagy történelmi viharoknak állított emléket. A második világháború és az 1956-os forradalom közelsége utalt a címben szereplő „nagy viharra”, ezért a képet egészen 1978-ig nem állíthatta ki. Stílusa érdekes elegyét adja az absztrakció geometrikus formáinak, melyeket élőlényekre emlékeztető motívumokkal kombinált. Lossonczy végigélte az egész 20. századot, és annak sok stílusát kipróbálta egészen 105 éves koráig alkotva.

alkotva.

Imre Mariann: Szent Cecilia, 1997-2000

Imre Mariann: Szent Cecilia, 1997-2000

Imre Mariann (1968) azt a célt tűzte ki maga elé, hogy egymással nem kombinálható anyagok találkozásából hozzon létre művet. Szent Cecília alakját fonállal betonlapra hímezte, ezzel érzékeltetve a Szenthez köthető misztikus történet jelentőségét. Ha messzebb állunk a műtárgytól, akkor a levegőben a szobor fölött megláthatjuk, amint kirajzolódik a csomózott fonálból a szent lebegő alakja.