En

Újévi szokások

10 állomás
Újévi szokások

Az újesztendő az ünneplés, számvetés, búcsúzás időszaka: első napjai a nagy fogadalmak ideje – melyeket aztán vagy betartunk, vagy nem –, ugyanakkor remek alkalmat jelentenek a múlt év összegzésére és tanulságok levonására is. Szilveszter napja I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, akit 314-ben választottak a keresztény egyház vezetőjének, és 335-ben, december 31-én hunyt el Rómában. Az ünnep sokáig ide-oda tolódott: volt olyan időszak, amikor december 24-én ünnepelték, de volt, hogy előrecsúszott vízkereszt napjára, és csak 1691-ben, XII. Ince pápa döntésével rögzült január elsejére.

Mire vágyunk az új évben? Természetesen egészségre, bőségre, szeretetre, kiegyensúlyozottságra és kiszámíthatóságra – 2021-ben talán minden eddiginél jobban. Az újévi kívánságok listája hosszú, akárcsak a babonák és népszokások sora. Vajon mi a titka a szerencsénknek, és tehetünk-e egyáltalán valamit annak érdekében, hogy szerencsések legyünk? A sok száz éves hagyomány szerint igen: kellő odafigyeléssel megalapozhatjuk a következő évre sorsunk pozitív alakulását. Az óév búcsúztatása a régi időkben zajosan és hangosan zajlott, hogy elriasszák az ártó szellemeket és bajokat. Vidámsággal, bőséggel vették körül magukat az emberek, mert úgy gondolták, hogy ez szerencsét és örömet hozhat az új évbe. Nemcsak azt tartották érdemesnek szem előtt tartani, hogy mit kell tenni, hanem azt is, hogy mit tilos. Régóta ajánlatos például szemes termésekből és hüvelyesekből készült ételeket enni, mivel azok az újévi gazdagságot segíthetik elő. A régi magyar szokás szerint, ha nem esszük ki a hűtőszekrény tartalmát, akkor az új esztendőben sem fogunk semmiben hiányt szenvedni. A négylevelű lóhere az európai kultúrkörben közismert szerencseszimbólum, amit kis amulett formájában magunknál is hordhatunk. Ugyanakkor a négylevelű lóhere valójában ritkaságszámba megy: tízezer háromlevelű példányra jut egy darab – bár a Guinness Rekordok Könyve szerint egyszer találtak egy huszonegy levelűt is.

Az újévi hagyományokra még azok is nagy figyelmet szoktak ma fordítani, akik nem különösebben hisznek a népi babonákban. Nézzünk szét a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének műtárgyai között, és idézzünk meg segítségükkel pár egyéb babonát és népszokást!

Állomások

  • Berény Róbert: Kakas és tyúk, 1932
  • Karlovszky Bertalan: Duzzogók, 1884
  • Székely Bertalan: Kisfiú vajaskenyérrel, 1875 körül
  • Nathan Lerner: Sütemények az ablakban, 1937
  • Derkovits Gyula: Halárus, 1930
  • Karcsay Lajos: Almaszüret, 1886
  • Koszta József: Tányértörlő nő, 1919 körül
  • Heinrich Ede: A régiségbúvár, 1846
  • Liezen-Mayer Sándor: Alvó nő, 1867
  • Anna Margit: Újévi malacok, 1935

Berény Róbert: Kakas és tyúk, 1932

Berény Róbert: Kakas és tyúk, 1932

Nem szabad csirkét vagy tyúkot fogyasztani, mert az elkaparja a fortunát.

Karlovszky Bertalan: Duzzogók, 1884

Karlovszky Bertalan: Duzzogók, 1884

Az újév első napján tartózkodni kell a viszálytól, mert akkor az egész év veszekedésekkel teli lesz.

Székely Bertalan: Kisfiú vajaskenyérrel, 1875 körül

Székely Bertalan: Kisfiú vajaskenyérrel, 1875 körül

Vannak vidékek, ahol a gyermekek száját mézzel/vajjal kenik meg ezen a napon, hogy kedves felnőttekké váljanak, illetve sok édességet ehessenek az új esztendőben.

Nathan Lerner: Sütemények az ablakban, 1937

Nathan Lerner: Sütemények az ablakban, 1937

Az életet rétestésztával lehet hosszúra nyújtani: minél hosszabb a sütemény, annál hosszabb a földi lét, és minél több a töltelék, annál több a bőség és boldogság.

Derkovits Gyula: Halárus, 1930

Derkovits Gyula: Halárus, 1930

A halról megoszlanak a vélemények: a folyó menti vidékeken szerencsét hoznak (annyi pénz, ahány pikkely), ám máshol óvatosan kell velük bánni, mert elúszhat a fortuna. Menjünk biztosra: ha a farkánál kezdjük enni, úgy már nem tud elúszni a szerencsénkkel együtt.

Karcsay Lajos: Almaszüret, 1886

Karcsay Lajos: Almaszüret, 1886

Aki üzlettel foglalkozik, annak almát kell enni és megszámolni, hogy hány almamag van a gyümölcsben – annyi pénz üti a markát az újesztendőben. Aki pedig arra vágyik, hogy gyümölcsöző legyen a munkája, az szintén egyen sok gyümölcsöt január elején.

Koszta József: Tányértörlő nő, 1919 körül

Koszta József: Tányértörlő nő, 1919 körül

Nem szabad takarítani, mosni és teregetni, illetve a szemetet sem levinni, mert kiöntjük vele a házból a lehetőségeket.

Heinrich Ede: A régiségbúvár, 1846

Heinrich Ede: A régiségbúvár, 1846

Ilyenkor ne adjunk kölcsön semmit, a babona szerint ugyanis nehezen jön csak vissza hozzánk.

Liezen-Mayer Sándor: Alvó nő, 1867

Liezen-Mayer Sándor: Alvó nő, 1867

Ha felkeltünk, ne feküdjünk vissza, különben egész évben betegek leszünk és feküdni fogunk.

Anna Margit: Újévi malacok, 1935

Anna Margit: Újévi malacok, 1935

És mi a helyzet a malaccal? A sertés az orrával előre kitúrja nekünk a szerencsét az újesztendőre, bizonyos magyarázatok szerint pedig a kövérsége miatt érdemes fogyasztani a húsát, mivel a jóléttől zsíros állat tökéletes alany lehet a vágyott gazdagság és bőség elérésére. Nem véletlen a mondás sem, mely szerint valakinek „malaca van”, de az állat farkának meghúzása is bőséget hozhat.

Ehetjük virsli vagy sült formájában – mi viszont csak szemgyönyörködtetés céljából tudjuk „felkínálni” Önöknek Anna Margit bájos kismalacait, kívánva mindenkinek békés, boldog, kiegyensúlyozott újévet!