Költő, hadvezér, államférfi. Zrínyi Miklós (1620-1664)

Tavaly november 18-án volt háromszázötven éve, hogy gróf Zrínyi Miklós a Csáktornyához közeli birtokán halálos vadászbalesetet szenvedett. A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása ebből az alkalomból a korszak legkiválóbb magyar költőjének, katonai szakírójának, hadvezérének és államférfijának állít emléket. A kiállítás leginkább figyelemre méltó tárgya Rubens tanítványának, Jan Thomasnak Zrínyi Miklósról festett portréja. A pompás arckép több mint háromszáz év után látható ismét Magyarországon.

A kiállításon bemutatott mintegy száz tárgy (festmények, fegyverek, nyomtatványok, metszetek, térképek, könyvek és egyéb tárgyak) segítségével megelevenedik egy jelentős személyiség és egy jelentős család története a török háborúk korában. Képek és metszetek mutatják be a Zrínyiek várait és birtokait, Zrínyi Miklós irodalmi munkásságát eredeti könyvek és kéziratok dokumentálják. A kiállítás leglátványosabb része az a portrégaléria, amely Zrínyi Miklós arcképein kívül a család más tagjainak, valamint Zrínyi kiemelkedő kortársainak (például III. Ferdinánd királynak, Esterházy Pálnak, Batthyány Ádámnak, Pázmány Péternek) képmásait vonultatja föl.

Jan Thomasnak a már említett Zrínyi-portréja alapján készült a legtöbb későbbi Zrínyi-metszetábrázolás. A kiváló minőségű képmásról alig két évtizede derült ki, hogy nem pusztult el a történelem viharaiban, hanem épségben fennmaradt a Lobkowicz család egyik csehországi kastélyában. A képmás messze kiemelkedik a korszak magyarországi főúri portréi közül és világosan mutatja Zrínyi magas reprezentációs igényét, aki az általa elérhető legszínvonalasabb mesterrel, az osztrák császári udvar festőjével, Jan Thomasszal készíttette el, bizonyára Bécsben, a halála előtti években.

A portré a Lobkowicz-gyűjtemény további három Zrínyi családtagot ábrázoló festményével együtt érkezett a kiállításra. A képmások a Zrínyi-hagyaték egyéb ingóságaival, így a híres könyvtárral, a Szigeti veszedelem kéziratával, a fegyvergyűjteménnyel és talán az irattárral együtt feltehetően Zrínyi Miklós fiának, Ádámnak az özvegye révén jutottak Csehországba. A török elleni felszabadító harcokban 1691-ben fiatalon és örökös nélkül elhunyt Zrínyi Ádám felesége ugyanis második férjéül cseh főurat választott. A képeket 1860-ban már a Lobkowicz hercegi gyűjteményben katalogizálták. A Prágához közeli Nelahozeves várkastélyát és az államosított gyűjteményt az 1990-es évek elején kapta vissza az ősi cseh nemesi Lobkowicz család, s az ő nagyvonalú kölcsönzésük révén érkezhetett 300 év után ismét Magyarországra a remekmű.

A kiállítást gazdagon illusztrált tudományos tanulmánykötet kíséri,
a tárlat kurátora Veress Ferenc, társkurátor Rostás Tibor.