En

Sean Scully: Átutazó – Retrospektív kiállítás

Tovább a kiállításra

Összetartozunk

A Trianon előtti Magyarország rajzban elbeszélve

Tovább a kamarakiállításra

Majális - a Digitális múzeumban

Járja körbe Szinyei remekét otthonról!

Tovább

Virtuális kiállítás

Magyar tájak

Tovább a virtuális kiállításra

Remekművek az oktatásban

Tíz magyar alkotást választottunk gyűjteményünkből, hogy a diákok játékosan tanulva ismerjék meg a magyar képzőművészet remekeit

Tovább a remekművekre

A Digitális Múzeum program bemutatja

Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig

Tovább a virtuális kiállításra
Útvonaltippek
Almatanulmany_800x440

WANTED – Elveszett Szinyei kerestetik
biztonsagban

Biztonságban a Galériában

Minden, amit a látogatással kapcsolatban tudni kell
liezen_allo

Képről képre - Női történelem

A magyar művészet képről képre íródó története ezúttal Liezen-Mayer Sándor egy festményét mutatja be.
baratikor_promovideo_kep_adam_2

Legyen a Barátunk!

Kulisszatitkok, exkluzív tárlatvezetések, műhelylátogatás, kurátori előadás és számos izgalmas múzeumi élmény: ismerje meg a Baráti Kör tagság előnyeit!

Kiemelt műtárgyak

Még több műtárgy

Programok

Tovább a programokhoz

Tudta?

A második világháború során a Budavári Palota nagy része kiégett és megsemmisült. A romos állapotú épületet később múzeumi célokra alakították át. A Magyar Nemzeti Galéria az 1970-es években költözött ide, a palotába, ahol az első kiállításunk 1975-ben nyílt meg. A Galéria mai épülete jelenleg szinte tökéletesen őrzi az 1970 körüli évek, akkoriban a legmodernebbnek tekintett belsőépítészeti arculatát. Az ablakok, ajtók, kilincsek, burkolatok, világítótestek hiánytalanul idézik föl egy kor reprezentatív állami építészetének stílusát. A Galéria nemcsak egy múzeum, hanem maga az eleven közelmúlt.

Vigye haza magával az élményt!

Maszkok a MúzeumShopból

Azontúl, hogy védjük a saját és a környezetünkben tartózkodók egészségét, kifejezhetjük vele az egyéniségünket és az érdeklődési körünket is. A Magyar Nemzeti Galéria fehér logójával díszített fekete maszk így lett a vászontáskából, füzetből és írószerekből álló múzeumi kollekció része. Fontos volt számunkra az is, hogy akár magunknak vásároljuk, akár ajándékba adjuk, tartós, többször használatos terméket készítsünk.

A Múzeumshop ajánlata

Gulácsy, Paolo és Francesca – vászontáska

6000 Ft

Gulácsy, Paolo és Francesca – A5 notesz

1200 Ft

Morris & Co. Floral Mint ajakbalzsam

2700 Ft

Morris & Co. Seaweed utazó szett

7500 Ft

#nemzetigaleria

  • ⁣Szőnyi István „Esernyők” című alkotása bizonyosan mindannyiunk számára ismert emléke(ke)t juttat eszünkbe. Az év utolsó harmadában egyre többször siratják a szomorú felhők a nyarat – ahogy Aranyosi Ervin fogalmaz, „az ősz az ecsetét esővízbe mártja”. Egyre gyakrabban szürkül be az ég – jobb esetben csak egy könnyű zápor erejéig, rosszabban bőrig áztatva a mindig siető városi embert…⠀ Az 1930-as években a Gresham kávéházi asztala körül alakuló művésztársaság magját Szőnyi István mellett Bernáth Aurél, Berény Róbert, Egry József, illetve Pátzay Pál szobrászművész alkották. Szőnyi alkotásain a 30-as évektől vált uralkodóvá a tojástempera használata, aminek köszönhetően színei világosabbak, fátyolosabbak, matt felületűek lettek, festészetének központi problémájává pedig a figurális csoportkompozíciók váltak. Az „Esernyők” című képen teljes a harmónia: egyszerre van jelen az oldott festőiség, a hangulat tökéletes megragadása és a rafinált szerkesztés. A rendkívül izgalmas és meglepő kompozíciójú festmény kitüntetett helyet foglal el az egyébként is kiváló életműben: az álló képformátum már önmagában is a vertikális irányokat hangsúlyozza, ami kiegészül egy erős felülnézetből való ábrázolással, ami végérvényben a horizont hiányát és egyfajta labilitást eredményez. Az egyes részletek, így a nedves járdaszegély, az instabilnak ható bal alsó sarokban látható fatörzs, a fekete ernyők sora és a járókelők iránya mind eltérnek a függőlegestől, így téve egyszerre imbolygóvá és mozgalmassá az alkotást. Ez a fajta csoportfűzési dinamika és az erőltetett pózoktól mentes természetesség tette Szőnyi festészetét minden újszerűsége mellett is örök klasszikussá és szerethetővé.⠀ ⠀ Bán Blanka⠀ ⠀ 🖼: Szőnyi István: Esernyők, 1939
  • ⁣Kezdd nálunk a hétvégét!⠀ ⠀ MNG EXTRA - Fókuszban Trianon⠀ ⠀ 2020. október 16. 14:00-20:00⠀ ⠀ A programokért kattintsatok a bio-ban lévő linkre! 🔗⠀ ⠀ ⠀ 👉🏻 Az MNG EXTRA – Fókuszban Trianon programra érkező első 25 látogatót ajándékjeggyel várjuk az információs pultnál a Szépművészeti Múzeum Dürer Kora kiállítására.⠀ ⠀ #mngextra #nemzetigaleria
  • ⁣Csontváry Kosztka Tivadar élete épp olyan izgalmas, mint az alkotásai: vajon mi kell ahhoz, hogy egy végzett gyógyszerész palettára cserélje a pipettát? Annyi bizonyos, hogy 1880. október 13-án valami végérvényesen megváltozott az akkor még patikus Csontváry életében. A későbbi művész gyakran pingált unalomból krikszkrakszokat, ám amikor aznap a patika vezetője megpillantotta az egyik vénycédula hátuljára rajzolt ökrösszekeret, meglepettségében felkiáltott: „Mit csinál: hisz maga festőnek született!” Csontváry, miközben később tüzetesebben is tanulmányozta művét, hangot hallott, amely azt mondta neki: „Te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb Raffaelnél.” Csontváry sorsa ekkor végleg megváltozott – ahogy önéletrajzában fogalmazott, „e perctől fogva a világ legboldogabb embere lett”.⠀ Világító sárgák, lángoló pirosak, fájdalmas rózsaszínek és borzongató kékek: micsoda szín- és árnyalatkavalkád! Nem véletlenül kiáltott fel így Pablo Picasso, amikor élőben megtekintette alkotásait Párizsban: „Nem is tudtam, hogy rajtam kívül más nagy festője is volt a századunknak…!”⠀ ⠀ Az est programjaiért kattintsatok a bio-ban található linkre! 🙌🏼
  • ⁣‼️MEGNYITOTT‼️⠀ ⠀ Sean Scully: Átutazó – Retrospektív kiállítás⠀ ⠀ A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria a kelet-közép-európai régióban először mutatja be retrospektív igénnyel Sean Scully életművét. Scully az absztrakció legfontosabb kortárs képviselői közé tartozik, akinek művészetét egyszerre jellemzi formai redukció és referenciális gazdagság, geometrikus építkezés és expresszív önkifejezés. Az 1980-as évektől sajátságos képi nyelvet alakított ki, amely látszólag ellentétes minőségek kifinomult szintézisére épül.⠀ ⠀ #seanscullypassenger #seanscully #seanscullyátutazó #idoszakikiallitas #nemzetigaleria #magyarnemzetigaleria #mng #nationalgallery #hungariannationalgallery
  • Instagram Image
  • ⁣MNG EXTRA - Fókuszban Kisszeben⠀ ⠀ 📆: 2020. október 9. 14:00 - 20:00⠀ ⠀ 🔗 A részletekért kattintsatok a bio-ban lévő linkre! 🤓☝🏼⠀ ⠀ #nemzetigaleria #mngextra #fokuszbankisszeben #pentek
  • ⁣‼HAMAROSAN‼⠀ ⠀ Sean Scully: Átutazó - Retrospektív kiállítás⠀ ⠀ Sean Scully: Passenger - A Retrospective⠀ ⠀ Stay tuned! 😏☝🏼⏳⠀ ⠀ ⠀ #nemzetigaleria #seanscully #seanscullypassenger #exhibition #installation #comingsoon
  • ⁣Megérkezett az év egyik legszínesebb hónapja, az október. Ki tudná szebben és érzékletesebben megfogalmazni e hónap szépségét, mint Juhász Gyula: „A fény arannyal öntözi még / a szőke akác levelét, / de ez a fény, megérzem én, / már októberi fény…” (Október, 1924). Az ősz olyan, akár egy második tavasz: a falevelek mintha csodálatos színekben pompázó virágok lennének. A melengető napsütés, az arany fények ragyogása, a koppanó gesztenye hangja, az avar zsizsegése, az egyre hűvösödő fuvallatok – akár egy festőművész, úgy színezi ki a tájat az október.⠀ Ferenczy Károly 1902 tavaszán Réti Istvánnak címzett levelében úgy fogalmazott, hogy ideje túllépnie „a nagybányai dombokon”, és egy tágabb művészeti környezetben megmérettetni. Az azt követő 1903-as év különös jelentőséggel is bírt számára: ekkor készült képei megmutatják, hogy milyen alapokon kívánta festészetét megújítani. Az ugyanezen évben született „Október” című művön egy ingre vetkőzött, kalapos, újságot olvasó férfi áll a dús természeti környezettől leválasztott kertben egy hatalmas napernyő árnyékában, háttal a nézőnek. Csak úgy csillognak a fények az asztalra helyezett finom porcelánokon és érett almákon... A modell, akiről Ferenczy Valér leírásaiból tudjuk, hogy a Ferenczy család inasa, bizonyos Máncz János volt – bár a festő csak Sir Johnként emlegette –, a nagybányai családi otthon szelíd, meghitt biztonságában merül el olvasnivalójában és a fényben fürdő tájban. Bár, ha igazán őszinték akarunk lenni, az olvasnivalóban kevésbé tudott elmerülni: szintén Valér szavaival élve, Sir John „átlagon aluli” műveltségű ember volt, aki az anekdota szerint még az újságot is fordítva tartotta a modellállás közben… Mindez természetesen a festmény értékéből mit sem von le, Ferenczy Károlynak bármit elhiszünk, annyira hitelesnek és igazinak mutatja be a pillanatot. Szinte halljuk a napsütésre kipergett zümmögő bogarak moraját, a gyümölcsöt lakmározó madarak csiripelését, s érezzük bőrünkön az utolsó napsugarakat – „de ez a fény, megérzem én, / már októberi fény…”⠀ ⠀ Bán Blanka⠀ ⠀ 🖼: Ferenczy Károly: Október, 1903