A József nádornak és a nádori család leszármazottainak földi maradványait őrző családi kripta a Magyar Nemzeti Galéria egyetlen olyan helye, ami még megőrzött valamit a budavári palota eredeti, 19. századi szépségéből. József az 1820-as évektől már családi temetkezések céljára használta a kriptát, s 1847-ben őt is ide temették. Az 1890-es években a palotát átalakították, a kriptában lévő szarkofágok fölé pedig Zala György, Stróbl Alajos és Senyei Károly szobrai kerültek. A leglátványosabbat, József nádor kétszeres életnagyságú márványszobrát Zala György faragta.