En

Művészet otthonról

Tovább az oldalra

A Digitális Múzeum program bemutatja

Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig

Tovább a virtuális kiállításra

Festők önarcképei, festői önarcképek

Festőszelfik

Tovább az útvonaltippre

Múzeum otthonról

Történetek Mohács előtt

Tovább az útvonaltippre

Múzeum otthonról

A zene nyomában

Tovább az útvonaltippre

Múzeum otthonról

Ablak a világra

Tovább az útvonaltippre

Múzeum otthonról

A mesék nyomában

Tovább az útvonaltippre

Múzeum otthonról

Kisszebentől a nagy motívumig

Tovább az útvonaltippre

Múzeum otthonról

Család/Újratöltve/Jelen idő

Tovább az útvonaltippre

Múzeum otthonról

#nemost

Tovább az útvonaltippre

Múzeum otthonról

#maradjotthon #vigyázzunkegymásra

Tovább az útvonaltippre

Múzeum otthonról

Díszmagyarban

Tovább az útvonaltippre
Útvonaltippek
800x460px

Magyar Tájak

Virtuális kiállítás

tancos_kviz_800x440_1

Megörökített mozdulat

Kvíz: tesztelt tudásodat!
11_Capri_1903_oe_188_allo

WANTED – Elveszett Szinyei kerestetik

2020-ban Szinyei Merse Pál születésének 175., halálának 100. évfordulójára emlékezünk. Bár az elmúlt harminc évben több, addig csak forrásokból ismert Szinyei-kép is előkerült, továbbra is számos olyan műről van tudomásunk, melyek valaha léteztek, ám jelenlegi hollétük ismeretlen.
vizitacio_400

Remekművek az oktatásban

Tíz magyar alkotást választottunk gyűjteményünkből, hogy a diákok az iskolában játékosan tanulva ismerjék meg a magyar képzőművészet remekeit - ebben a pedagógusokon kívül a szülőkre is számítunk. A projekt a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (KDS) részeként valósult meg.

Kiemelt műtárgyak

Még több műtárgy

Programok

Tovább a programokhoz

Tudta?

A második világháború során a Budavári Palota nagy része kiégett és megsemmisült. A romos állapotú épületet később múzeumi célokra alakították át. A Magyar Nemzeti Galéria az 1970-es években költözött ide, a palotába, ahol az első kiállításunk 1975-ben nyílt meg. A Galéria mai épülete jelenleg szinte tökéletesen őrzi az 1970 körüli évek, akkoriban a legmodernebbnek tekintett belsőépítészeti arculatát. Az ablakok, ajtók, kilincsek, burkolatok, világítótestek hiánytalanul idézik föl egy kor reprezentatív állami építészetének stílusát. A Galéria nemcsak egy múzeum, hanem maga az eleven közelmúlt.

Vigye haza magával az élményt!

A Múzeumshop ajánlata

Piros spirálfüzet logóval

1500 Ft

Munkácsy – Ásító inas gyógyszeres doboz

2200 Ft

Illuminightmare

7800 Ft

24Bottles Urban palack, EARTH, Country red

6600 Ft

#nemzetigaleria

  • ⁣Erwin Wurm a nyolcvanas években fellépő osztrák művésznemzedék meghatározó alkotója. Szobrainak visszatérő motívumai a meghökkentő környezetbe helyezett, eltorzított, felnagyított vagy épp lekicsinyített hétköznapi tárgyak, épületek: autók, ruhadarabok, házak, bútorok. A humor, az irónia, a groteszk helyzetek iránti érzékenység fontos jellemzője Wurm művészetének. Az életmű sajátos műformája az egyperces szobor: a befogadó egy percre a művész utasításainak megfelelő pózt felvéve szoborrá merevedik, műalkotássá válik, megkérdőjelezve a műalkotás hagyományos fogalmát. A Cím nélkül a művész korai alkotásai közé tartozik, egy nagyobb sorozat része, amelynek központi motívuma a pulóver. A hengerformára ráhúzott, és ezáltal deformálódott vörös pulóver valódi funkciójától megfosztva látható, üvegbura alá helyezve, játékosan muzealizálva, dadaista szellemiségű objektként, a művész későbbi pulóveres alkotásait előlegezve.⠀ ⠀ Fehér Dávid⠀ ⠀ ⠀ 🖼:⠀ ⁣Erwin Wurm⠀ (Bruck an der Mur, 1954)⠀ Cím nélkül, 1991⠀ üvegbura, pulóver, fa, 54 × 35 × 38 cm⠀ ⠀ ⠀
  • ⁣Michelangelo Pistoletto az Arte Povera kiemelkedő alkotója. Legismertebb, emblematikussá vált műveinek alapja és hordozó médiuma a tükörfelület. Az ezüstösen csillogó képmezőre Pistoletto tárgyakat, figurákat fest vagy fotografikus képeket helyez. A kompozíció a környező tér kontextusától függően változik, folyamatos mozgásban van. A hétköznapi jelenetek tematizálása, kiemelése és stilizált felületre helyezése, illetve a fotografikus részletek alkalmazása a pop art szellemiségét idézi. A tükrön felsejlő valós környezet és a ráhelyezett fotografikus kép szinte megkülönböztethetetlenné válik egymástól. A Festőállvány részlete képpel című kompozíción a művész a festészettörténet egyik ismert motívumát helyezi új kontextusba: egy festőállványon egy táblakép hátoldala látszik, megidézve a művészönarcképek és a festészeti trompe l’oeil hagyományát, a művészet „elanyagtalanodásának” korszakában kérdezve a hagyományos képalkotás sorsára és helyzetére. ⠀ Fehér Dávid⠀ ⠀ ⠀ ⠀ 🖼: ⠀ Michelangelo Pistoletto⠀ (Biella, 1933)⠀ Festőállvány részlete képpel, 1962-1975⠀ szitanyomat, tükör, 126 × 70,5 cm⠀ ⠀ #michelangelopistoletto #festoallvanyreszletekeppel #nemzetigaleria #magyarnemzetigaleria #nationalgallery #hungariannationalgallery
  • ⁣Peter Halley az amerikai Neo-Geo kiemelkedő alkotója. Művészetében az színmező festészet (Barnett Newman) és a festészet utáni absztrakció (Frank Stella, Kenneth Noland) fenséges hagyományait gondolja tovább a kortárs vizuális kultúra és az (ipari) design összefüggésében. A Bild Pass [Vak hágó] című festmény egy nagyobb sorozat formavariációja. A festményen Halley ikonográfiájának alapsémái megtalálhatók: a talajként leolvasható sávszekvenciák, a redukált tájra utaló színmezők (fekete, „éjszakai” égbolt, szögletes épület), a börtönablakszerű nyílások, a fluoreszcens felületek és csatornanyílásszerű sávrendszerek. A sötét, éjszakai színek és a fény-árnyék játékok, amint erre Halley utal, távolról megidézik a metafizikus festészet tendenciáit, mintha Halley design elemek együtteseként mutatná fel a metafizika és a metafizikus festészet alkonyát, illetve az ehhez köthető festészettörténeti és teoretikus dilemmákat.⠀ ⠀ Fehér Dávid⠀ ⠀ ⠀ ⠀ ⠀ 🖼:⠀ ⁣Peter Halley⠀ (New York, 1953)⠀ Blind Pass, 2014⠀ fluoreszcens akril festék, Roll-A-Tex, 215,4 × 179 cm⠀ ⠀ ⠀ ⠀ #peterhalley #blindpass #1800utaninemzetkozigyujtemeny #nemzetigaleria #magyarnemzetigaleria #nationalgallery #hungariannationalgallery
  • ⁣Ma van a Múzeumok Világnapja! 🖼🌍🎉 ⠀ ⠀ Látogassatok el a honlapunkra 🌐, és fedezzétek fel a Művészet otthonról elnevezésű új menüpontot, ahová kategóriánként összegyűjtöttük azokat a digitális tartalmainkat, melyek segítségével otthonról is megismerkedhettek gyűjteményünk remekeivel. 🖼 Találtok itt tematikus útvonaltippeket virtuális múzeumi sétákhoz 🗺 , alkotásra és játékra ösztönző felhívásokat 🎨 , festmények ihlette mesét és verseket, és még sok minden mást! ⠀ ⠀ Keressétek fel az oldalunkat, és élvezzétek a művészetet otthonról! 🤗⠀ ⠀ #muzeumokvilagnapja #internationalmuseumday #icom #nemzetigaleria #magyarnemzetigaleria #muveszetotthonrol #nationalgallery #hungariannationalgallery
  • ⁣Mi is belevetettük magunkat a #MuseumScattergories kihívásba, és kerestünk egy-egy nevet, virágot, tárgyat és várost a gyűjteményünkben a kedvenc betűinkhez kapcsolódóan: MNG.⠀ ⠀ ⠀ M⠀ NÉV: Munkácsy Mihály: Műteremben, 1876⠀ Mennyi M betű – Munkácsy erre a játékra született!⠀ VIRÁG: Jean-Baptiste Camille Corot: Margarétás hölgy,1870 körül⠀ És ráadásul éppen margarétaszezon van! ⠀ TÁRGY: Stróbl Alajos: Munkácsy Mihály portréja,1905–1918 között⠀ Ismét Munkácsy Mihály – hát nem megmondtuk az előbb?⠀ VÁROS: Mokry-Mészáros Dezső: Mocsaras táj, 1942⠀ Magyaróvár, Muhi és Miskolc – Mokry-Mészáros Dezső életének meghatározó helyszínei.⠀ ⠀ ⠀ N⠀ NÉV: Nemes-Lampérth József: Növénycsendélet, 1911 Két legyet egy csapásra!⠀ VIRÁG: Benczúr Gyula: Narcis, 1881⠀ Asszociálni ér!⠀ TÁRGY: Ferenczy Béni: Noémi, 1920⠀ A magyar művészettörténet leghíresebb ikerpárjának egyik tagja.⠀ VÁROS: Galimberti Sándor: Nagybányai látkép, 1909 körül⠀ A modern magyar festészet meghatározó helyszíne.⠀ ⠀ ⠀ G⠀ NÉV: Gulácsy Lajos: Varázslat, 1906–1907⠀ Valóban varázslatos, akárcsak az egész Gulácsy-életmű.⠀ VIRÁG: Koszta József: Virágcsendélet, 1930⠀ Szerintünk gerberacsokor van a vázában!⠀ TÁRGY: Gulyás Gyula: Geometrikus plasztika, 1970⠀ Micsoda csoda.⠀ VÁROS: Körösfői-Kriesch Aladár: Feleségem arcképe, 1897⠀ Körösfői-Kriesch a festői szépségű gödöllői művésztelepegyik megalapítója. ⠀ #MuseumScattergories #nemzetigaleria #magyarnemzetigaleria #nationalgallery #hungariannationalgallery
  • ⁣A képzőművészeti alkotásokat sok szempont szerint szoktuk osztályozni. Figyelembe vesszük többek között a korszakot, az alkotó személyét, a különböző stílusirányzatokat. Az alábbi történetben azonban, félretéve a különböző tudományos kategóriákat, a Magyar Nemzeti Galéria néhány festménye sajátos, nem mindennapi viszonyrendszerben jelenik meg. Az Áron és az aranymadár című mesét kifejezetten a műalkotások ihlették. Kísérlet, melyben szó és kép folyamatos kölcsönhatása során a kép alakítja a történetet és a szöveg illusztrációvá válik, még közelebb hozva a gyermekekhez a képzőművészet csodás világát.⠀ ⠀ Egyszer volt, hol nem volt, mese lett a képből és a művekből megszületett Áron és az aranymadár története.⠀ ⁣A mesét írta Koós Nikolett (MNG múzeumpedagógia), a könyvet illusztrálta Fehér Zsanett (MNG grafika)​⠀ ⠀ A mesét megtaláljátok a bio-ban lévő linkre kattintva. ☺️🙌🏼 ⠀ ⠀ #galériamese #művészetotthonról #nemzetigaleria #magyarnemzetigaleria #nationalgallery #hungariannationalgallery⠀ ⠀ ⠀
  • Karantársat keresünk – hova költöznél szívesebben? Lapozd végig a képeket, válaszd ki, melyik lakásba költöznél szívesen, és írd meg nekünk kommentben! 😉☝🏼 #karantársatkeresünk #nemzetigaleria #magyarnemzetigaleria #nationalgallery #hungariannationalgallery
  • Fehér Dávid 2010 óta a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményének a munkatársa. Kutatási területe a kelet-közép-európai neoavantgárd, különös tekintettel a pop-artra és a fotórealizmusra, továbbá foglalkozik a kortárs festészet elméleti kérdéseivel. Doktori disszertációját Lakner László művészetéről írta. Rendszeresen publikál műkritikákat, tanulmányokat, gyakori előadója hazai és nemzetközi konferenciáknak. Tanulmányai többek között olyan intézmények és kiadók gondozásában jelentek meg, mint a Tate Modern, a Walker Art Center, a Getty Publications, a Thames & Hudson és a Sternberg Press. A Magyar Nemzeti Galériában szerzőként közreműködött a Baselitz-kiállítás és a Keretek között című tárlat katalógusában. 2018-ban a "Bacon, Freud és a Londoni Iskola festészete" című kiállítás társkurátora volt, de a nevéhez fűződik intézményünkben Lakner László "Varrólányok Hitler beszédét hallgatják" című kabinetkiállítása (2011) is; ő rendezte a "Lebegő végtelen" (2018) és "Az önarckép fantomja" (2019) című kamarakiállításokat, illetve a Szépművészeti Múzeum 20. századi és kortárs gyűjteményi kiállításainak is társkurátora volt 2012-ben és 2018-ban. Jelenleg Sean Scully retrospektív kiállításán dolgozik, amely - terveink szerint - idén októberben nyílik a Magyar Nemzeti Galériában.⠀ ⠀ A holnapi sztorinkban Fehér Dávidot, a "Bacon, Freud és a Londoni Iskola festészete" című kiállítás magyar kurátorát, az 1800 utáni Nemzetközi gyűjtemény munkatársát kérdezhetitek kortárs festészetről, múzeumi munkáról, a magyarországi neoavantgárd kutatásáról.⠀ ⠀ #kérdezzfelelek #nemzetigaleria #magyarnemzetigaleria #nationalgallery #hungariannationalgallery