En

A Magyar Nemzeti Galéria és a hetvenéves Budapest Bábszínház gyűjteményének találkozása

Egymásra hangolva

Tovább a kiállításra

Remekművek az oktatásban

Tíz magyar alkotást választottunk gyűjteményünkből, hogy a diákok játékosan tanulva ismerjék meg a magyar képzőművészet remekeit

Tovább a remekművekre

A Digitális Múzeum program bemutatja

Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig

Tovább a virtuális kiállításra
Útvonaltippek
valogatott_remekmuvek_web_800x4403

Tárlatvezetések minden korosztálynak
800x460px

Magyar Tájak

Virtuális kiállítás

nyitva_vagyunk_allo

Üdvözöljük Önöket újra múzeumunkban!

Az újranyitás örömére a 14 év alatti gyermekek térítésmentesen tekinthetik meg a Galéria minden kiállítását augusztus 20-ig. A látogatással kapcsolatos tudnivalókról kérjük itt tájékozódjanak.
Buffet_fooldal_allo

Csatlakozzon a Baráti Körhöz mecénásként!

Csatlakozzon a Baráti Körhöz Mecénásként – és látogassa múzeumainkat egy éven át ! Tudjon meg többet tárlatainkról, ünnepelje velünk kiállításaink megnyitóit! Élményét ossza meg Barátaival is, hívja meg őket egy szakértő által vezetett múzeumi sétára!

Kiemelt műtárgyak

Még több műtárgy

Programok

Tovább a programokhoz

Tudta?

A második világháború során a Budavári Palota nagy része kiégett és megsemmisült. A romos állapotú épületet később múzeumi célokra alakították át. A Magyar Nemzeti Galéria az 1970-es években költözött ide, a palotába, ahol az első kiállításunk 1975-ben nyílt meg. A Galéria mai épülete jelenleg szinte tökéletesen őrzi az 1970 körüli évek, akkoriban a legmodernebbnek tekintett belsőépítészeti arculatát. Az ablakok, ajtók, kilincsek, burkolatok, világítótestek hiánytalanul idézik föl egy kor reprezentatív állami építészetének stílusát. A Galéria nemcsak egy múzeum, hanem maga az eleven közelmúlt.

Vigye haza magával az élményt!

A Múzeumshop ajánlata

Piros spirálfüzet logóval

1500 Ft

Munkácsy – Ásító inas gyógyszeres doboz

2200 Ft

Illuminightmare

7800 Ft

24Bottles Urban palack, EARTH, Country red

6600 Ft

#nemzetigaleria

  • ⁣Állandó kiállításunk tematikus egysége az akt szoborkabinet, ahol a múlt század fordulójától az 1920-as évek közepéig készült fehérmárvány szobrokból válogatva mutatunk be néhány jellegzetes aktábrázolás-típust a magyar szobrászat gyűjteményünkben lévő remekei közül. Itt látható a húszas évek közepén faragott allegorikus „Reggel”. Alkotója, Kisfaludi Strobl Zsigmond a budapesti Művészházban 1909-ben rendezett kiállítása után vált elismertté. Pályája a két világháború közötti időszakban teljesedett ki. Megszámlálhatatlan kisbronz, plakett és monumentális alkotás, valamint külföldi utazások és számos hazai és külföldi elismerés jelzik életének ezt a korszakát.⠀ Az első világháború viszontagságait és a Tanácsköztársaság leverését követő időkben a művész nehezen talált újra önmagára. A gondok elől menekülve mintázta női márványszobrait, ezek sorába illeszkedik a „Reggel”. A „magyar Vénusznak” is nevezett mű kis méretű példányát 1924-ben faragta. Miután reprodukciója megjelent a Studio című angol nyelvű lapban, William Randolph Hearst, az Egyesült Államok újságtrösztjének vezetője megrendelte Kisfaluditól a szobor életnagyságú változatát. Ennek másodpéldánya került a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe és tekinthető meg kiállításunkon. A fésülködés közben megragadott zsánerszerű megjelenítés következtében az ünnepélyesen mintázott női akt közvetlen hatást kelt. A napszak allegóriájaként megjelenő ruhátlan nőalakot a leselkedés intimitása, a realista mintázás és a lírai hangvétel teszi bensőségessé.⠀ ⠀ Szeifert Judit⠀ ⠀ ⠀ 🖼: Kisfaludi Strobl Zsigmond (Alsórajk, 1884 – Budapest, 1975) ⠀ Reggel / Morning, 1924–1926⠀ fehér márvány, 124 cm ⠀ ⠀ 📸: Soltész Vince⠀ ⠀ #nemzetigaleria #magyarnemzetigaleria #nationalgallery #hungariannationalgallery
  • ⁣Ligeti Miklós az Iparművészeti Iskola végeztével Stróbl Alajos mellett dolgozott. Bécsi és müncheni tanulmányok után 1894-ben Párizsba utazott, ahol a Julian Akadémia növendéke lett és festészetet tanult. Rodin munkássága-szemlélete letagadhatatlanul bizonyos mértékű hatást gyakorolt rá, egyes források szerint személyesen is találkozott a francia mesterrel. Rodin hatása leginkább a századforduló körül készített impresszionista jellegű, márványba faragott vagy bronzba öntött aktkompozícióin és portréin érzékelhető. Az intimebb kisplasztikák mellett Ligeti köztéri (épületdíszítő és emlékmű-) szobrászata szintén jelentős.⠀ Kétségtelenül legismertebb műve az „Anonymus”, amely az ún. „királyszobrok” egyike, s a magyar honfoglalás tényét és történetét megörökítő krónika, a Gesta Hungarorum névtelen szerzőjét ábrázolja. A királyszobrok felállításáról I. Ferenc József határozott, nem sokkal Vilmos császár 1897. évi budapesti látogatása után, aki állítólag lekicsinylő megjegyzéssel illette a dísztelen, kopár budapesti köztereket. A királyi leirat részletesen felsorolja a megörökítendő személyiségeket és érdemeiket, illetve anyagi forrásul az udvartartás költségvetését jelöli meg.⠀ A névtelen krónikás megmintázása nem volt könnyű feladat, hiszen se képmás, se leírás nem állt rendelkezésre, amely az arcvonások megformálásánál támpontul szolgálhatott volna. Ezért Ligeti – a szoborbizottság elgondolásával dacolva – nem keresett „tipikus magyar” arcot, hogy annak alapján mintázzon, hanem meghagyta a névtelen krónikaíró körül a névtelenség, az „arctalanság” romantikus misztikusságát.⠀ A budapesti Városligetben 1903-ban felállított bronzszobor állandó kiállításunkon látható kis méretű változatának felületén is a fény-árnyék játék teszi időtlenné, megközelíthetetlenné, már-már túlvilágivá a tudós szerzetes gondolatokba merülő alakját. Az emlékmű felirata így határozza meg az ábrázolt személyét: „ANONYMUS GLORIOSISSIMI BELAE REGIS NOTARIUS”, azaz a „Legdicsőségesebb királynak, Bélának névtelen jegyzője”.⠀ ⠀ Szeifert Judit⠀ ⠀ ⠀ 🖼: Ligeti Miklós (Buda, 1871 – Budapest, 1944)⠀ Anonymus, 1903⠀ bronz, 73 × 52 × 56 cm⠀ ⠀ 📸: Soltész Vince⠀ ⠀ ⠀ #nemzetigaleria
  • ⁣Ha a Galéria szobrai közül csak egyet lehetne kiválasztani, akkor az biztosan a „Pásztorlányka” lenne. Hiszen ez a plasztika nemcsak gyűjteményünk emblematikus darabja, de nemzeti szobrászatunk kezdetének is jelképe.⠀ Ferenczy István, a 19. század első felének legjelentősebb hazai szobrásza, édesapja rimaszombati műhelyében tanult lakatosnak. 1817-ben aztán felvették a bécsi akadémia érmészeti osztályára. 1818-ban gyalogszerrel ment a klasszicista művészet központjába, Rómába. Antonio Canova műhelyében nem kapott munkát, de a korszak másik nemzetközileg elismert szobrásza, a dán Bertel Thorvaldsen befogadta műhelyébe. Ferenczy római tartózkodásának meghosszabbítását József nádor ösztöndíja tette lehetővé. Egyéni művészi ambíciói nagyon hamar a díszítőszobrászat céhes hagyományain túllépő, az önálló nemzeti szobrászat megteremtésére irányuló hivatástudattal fonódtak össze, így Rómában mindvégig foglalkoztatta a nemzeti tematika, illetve a hazatérés gondolata. 1821. május 26-án írta szüleinek Rómából: „azon márványfigurát pedig szándékom a jövő tavaszra elkészíteni, amely magában foglalja a Kunszt kezdetét vagyis egy pásztorlány, amint a szeretőjének árnyékját a fövenybe békarcolja”. A témát idősebb Plinius fogalmazta meg a „Historia Naturalis”-ban. A leány az első ösztönös művész, érzelmei által vezetve ábrázol, megörökít egy másik személyt, így cselekedete a hagyományok szerint a „szép-művészet” kezdetét jelenti.⠀ Ferenczy pártfogójának, József nádornak ajánlva hazaküldte a művet, amely nagy sikert aratott; versek születtek a művész és munkája dicséretére. Kazinczy Ferenc a szobrot epigrammájában Graphidionnak nevezi, ami „kedves kis Rajzolót” jelent. Ferenczy az antik művészet tanulmányozása során görög és római istennő-ábrázolásokról vette a „Pásztorlányka” pozíciójának, ruházatának, hajviseletének előképét. Ebben a guggoló-térdeplő pózban Aphrodité (Venus) ábrázolása gyakori. Ennek is köszönhető, hogy a szobor klasszikus időtlenséget áraszt.⠀ ⠀ ⠀ Szeifert Judit⠀ ⠀ ⠀ 🖼: Ferenczy István (1792–1856)⠀ Pásztorlányka (A szép mesterségek kezdete), 1820–1822⠀ márvány, 57 × 40 × 94 cm⠀ ⠀ #ferenczyistván #pásztorlányka #nemzetigaleria #magyarnemzetigaleria
  • ⁣NYITÁSI AKCIÓ A MÚZEUMSHOPBAN⠀ A nyitás utáni első hétben 20% kedvezménnyel lehet megvásárolni minden terméket és könyvet, kivéve a készletkisöprésben szereplőket. Az akció a fizikai boltban és a webshopon is érvényes, más kedvezménnyel össze nem vonható.⠀ ⠀ @muzeumshop #nemzetigaleria #magyarnemzetigaleria #nationalgallery #hungariannationalgallery
  • ‼️ Szombattól újra nyitva vagyunk!! 🎉🤩 Az újranyitás részleteiért és a látogatásra vonatkozó információkért kattintsatok a bio-ban lévő linkre! ❕☝🏼🤓 #nemzetigaleria #magyarnemzetigalera #nationalgallery #hungariannationalgallery #ujranyitas #reopening
  • ⁣Mind tudjuk, hogy mi a szelfi: önfotó, vagyis olyan fénykép, amit készítője önmagáról készít. A brit Oxford szótár szerkesztőbizottsága 2013-ban a selfie-t választotta az év szavának, nem véletlen hát, hogy a magyar nyelvbe is átemeltük a terminust. ⠀ S mi a helyzet Lucien Hervé szelfijével? 1938-ban készült, bár a világ valószínűsíthetően első önfotója még ennél is majd’ száz évvel korábbi: Robert Cornelius amerikai fotográfus készítette 1839-ben, s élete első sikeres fényképe is volt egyben. Az exponálási ideje körülbelül 15 perc lehetett, ami a mai okos telefonok világában már elképzelhetetlen. A kép elkészítéséhez szükséges záridő lerövidülésében kiemelkedő szerepe volt a magyar Petzval Józsefnek: neki köszönhető, hogy az akár félórás expozíciós idők lerövidültek egy percre. A fejlődés nem állt meg, a Lucien Hervé által használt Rolleiflex gép esetében már a másodperc 1/50 része is elegendő volt a kép elkészítéséhez. Ez az idő szinte azonos a ma használt telefonok és fényképezőgépek idejével.⠀ A magyar származású világhírű fotográfus Lucien Hervé (született Elkán László) tizenkilenc évesen költözött Párizsba, ami egy életre meghatározta művészetről alkotott szemléletét. Itt ismerte meg Robert Capát, André Kertészt, Breuer Marcellt, Walter Gropiust, Alvar Aaltót, illetve a XX. századi modern építészet egyik legmeghatározóbb alakját, Le Corbusier-t, akinek mintegy félmillió fényképéből 18 ezer darabot szentelt, tizenhat éven keresztül dokumentálva az épületeit. Hervét 1938-as önarcképének elkészülte után fedezték fel: a képet egy tükörben csinálta, ami merőben újszerű gesztusnak számított a kor fényképészetében. Az arcán játszó fény-árnyék nagyon izgalmas hangulatot ad az alkotásnak: egyszerre intim és merész, ahogy feltárja a néző előtt magát és munkáját is.⠀ ⠀ Bán Blanka⠀ ⠀ 🖼: Lucien Hervé: Önarckép, 1938⠀ ⠀ #nemzetigaleria #magyarnemzetigaleria #nationalgallery #hungariannationalgallery
  • ⁣Volt egy művész, akinek alkotásait látva Picasso így kiáltott fel: „Nem is tudtam, hogy rajtam kívül más nagy festője is volt a századunknak!” Hogy ki volt ez? A misztikus, koloritgazdag, modern, senkihez sem hasonlítható Csontváry Kosztka Tivadar! De hogyan jutott el a festő a gácsi patikából a festésig, melynek témáit a teljesség igénye nélkül Itáliában, a Közel-Keleten, Dalmáciában, Libanonban igyekezett meglelni? ⠀ A művész maga legalább olyan izgalmas, mint alkotásai: igazi „fehér holló” volt saját korában, mivel nem ivott, nem dohányzott és vegetáriánus volt. Mindez meglehetősen szokatlannak számított bohém kortársai körében. 1880-ban az akkor még patikus Csontváry hangot hallott, mely szerint „ő lesz a világ legnagyobb napút-festője, nagyobb Raffaelnél”. Sorsa ekkor megpecsételődött, ám gyógyszerészi ismereteit sosem dobta el véglegesen: jellegzetesen csillogó „napút-színei” az általa kevert festékeknek köszönhetők. Az elhívatás után a festő bejárta a fél világot, hogy az ember és természet által alkotott legszebb jelenségeket örökítse meg. Pilinszky János gyönyörűen megragadta a művész bensőjének és műveinek lényegét: „Színei élénkek, de valójában belülről izzanak, egy megjelölhetetlen, lokalizálhatatlan fényforrástól […] a lélek erejétől.” Ilyen színeket nem lát meg mindenki, csak az, aki isteni módon lát.⠀ „A taorminai görög színház romjai” című húsz négyzetméteres (!) kép fizikai méretei mellett a szellemi nagyság sem elhanyagolható: Csontváry megfogalmazása szerint egy olyan naplemente várta, melyből tudta, hogy a világ legszínesebb napút-festménye lesz. A siker nem is maradt el: a közönség tombolt a bemutatásakor, olyan erővel hatott rájuk a mű. Hátborzongató belegondolni, hogy a festő 1919-es halála után képeit fuvarosok akarták megvenni, hogy ponyvavászonnak használják őket. Égi szerencse, hogy Gerlóczy Gedeon felvásárolta előlük az egész életművet, és építészi karrierje mellett ötven évét Csontváry elismertetésének és méltó helyre emelésének szentelte.⠀ ⠀ Bán Blanka⠀ ⠀ 🖼: Csontváry Kosztka Tivadar: A taorminai görög színház romjai, 1904–1905⠀ ⠀ ⠀ #nemzetigaleria #magyarnemzetigaleria #nationalgallery #hungariannationalgallery
  • ⁣Egy festő a Nyolcak csoportból és egy festmény, melyet mind ismerünk: Berény Róbert 1928-ban született „Csellózó nő”-je a 20. századi magyar művészet egyik emblematikus alkotása.⠀ Lenyűgözőek azok a pillanatok, amikor egy műfaj a saját eszközeit felhasználva képes kilépni a kereteiből és átlépni egy másik műfaj világába, ahogyan ezt Berény Róbert tette lírai alkotásán. Szinte halljuk a nő csellójátékát, mely által műélvezetünk tárgya már nemcsak a képzőművészet, hanem a zene is!⠀ Az interdiszciplinaritásra kiemelt hangsúlyt fektettek a Nyolcak tagjai, így képzőművészeti tárlataikon költészettel és zenével egyaránt találkozhatott a közönség – Ady Endre és Bartók Béla például gyakori vendégeik voltak. A legenda szerint Adyt úgy lehetett modellülésre bírni, ha előtte Czigány Dezső gordonkázott neki, Bartók művészetével pedig Berény húzott párhuzamot a Nyugatban, mely szerint „úgy áll előtte a hangok összessége, mint festő előtt a színeké”. A művészek azért is tarthattak élő kapcsolatot a zenei világgal, mert közülük többen is játszottak hangszeren: Berény például eredetileg hegedűművésznek készült.⠀ De térjünk vissza a „Csellózó nő”-re! Ha ránézünk az átszellemült Breuer Etára, kétségünk sem férhet a zenei tudásához, ám a mű háttere ennél összetettebb. Annak ellenére, hogy a festő többször is megfestette feleségét a csellóval, játszani szinte sosem hallotta: az alkotás születésekor Eta már tizenöt éve nem nyúlt a hangszerhez. Berény tudta, hogy egy művész életében vannak időszakok, amikor képtelen alkotni – ő sem tudott ecsetet venni a kezébe, miután emigrálnia kellett, első felesége pedig elvált tőle. Milyen ironikus: a festőt Etával való megismerkedése húzta ki az alkotói válságból, Eta pedig épp attól kezdve vált képtelenné zenélni. A festményt élőben látva végül Bernáth Aurél győzte meg a nőt, hogy próbáljon meg játszani, ám egy negyedórás mesebeli koncert után Eta földhöz vágta a vonóját és soha többet nem játszott. ⠀ Másnap tört ki a második világháború.⠀ ⠀ Bán Blanka⠀ ⠀ ⠀ ⠀ 🖼: Berény Róbert: Csellózó nő, 1928⠀ ⠀ #berényróbert #csellózónő #nemzetigaleria #magyarnemzetigaleria #nationalgallery #hungariannationalgallery