En

Modern idők

Online jegyvásárlás
Magyar művészet a millennium és a második világháború között

A múzeum második emeleti központi tereiben látható a 20. századi állandó kiállítás, amely a századfordulótól a második világháború végéig terjedő időszak legfontosabb alkotóit és törekvéseit mutatja be. Az 1896 és 1945 közötti művészetet bemutató kiállítási egységben közel 150 festmény, 30 szobor és 200 érem tekinthető meg.

2024 februárjától tartalmában és látványában is megújulva látható a 20. századi állandó kiállítás 1890 és 1930 közötti időszak kiemelkedő alkotóira és művész csoportjaira koncentráló egysége. A tárlaton a korábbiaktól némileg eltérő stiláris hangsúlyokkal, új szempontok szerinti tematikai egységekkel és életmű-preferenciákkal találkozhat most a közönség.

Az átépített terekben hét kérdéskörbe gyűjtve tárulnak fel a korszak meghatározó szellemi vonulatai és stiláris törekvései: a magyar szecessziós művészet; Gulácsy Lajos munkássága; a Schiffer-villa dekorációi; a hazai posztimpresszionista törekvések; a Nyolcak művészcsoport; az aktivizmus és az emigráció alkotói, végezetül pedig a weimari Bauhaus magyar művészei.

A szimbolizmushoz és a szecesszióhoz köthető alkotások közül kiemelkedik Csontváry Kosztka Tivadar és Gulácsy Lajos életműve. A magyar vadak, a Nyolcak (többek között Czóbel Béla, Czigány Dezső, Pór Bertalan, Kernstok Károly), az avantgárdok (Nemes Lampérth József, Uitz Béla, Bortnyik Sándor, Tihanyi Lajos) alkotásai mellett a weimari Bauhaus iskolában tevékenykedő magyarok, a nagybányai művésztelep tagjai – főként Ferenczy Károly –, illetve Rippl-Rónai József munkái mellett a Képzőművészek Új Társasága (KUT) tagjainak (Berény Róbert, Márffy Ödön) és a Gresham-kör művészeinek (Szőnyi István, Bernáth Aurél, Egry József, Pátzay Pál) remekművei tekinthetők meg.

A festmény-, szobor- és éremanyag mellett a tárlaton az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött tárgyak – a századforduló és a Bauhaus mesterművei – is megtekinthetők, elsősorban azokból a korszakokból, amelyekben a művészek összművészeti szellemben, tehetségüket számos műfajban próbára téve alkottak: festettek, kerámiát, bútort és kárpitot terveztek. Az eredeti enteriőröket korabeli, archív fotográfiák segítségével megidéző terekben a gödöllői művészkolónia mesterének, az építész Toroczkai Wigand Edének népmesei motívumokkal díszített faragott bútorai, Rippl-Rónai Józsefnek az Andrássy-ebédlő számára a Zsolnay-gyárban kivitelezett burjánzó szecessziós kerámiái, vagy Breuer Marcell világhírű csővázas bútorai láthatóak.

Egy nagypolgári otthon művészi harmóniája – A Schiffer-villa címet viselő teremben a sikeres építési vállalkozó, a mecénás Schiffer Miksa 1911-ben elkészült egykori otthonának  dekorációja, amelyet a neves építész Vágó József tervezett, a korszak modernizációs törekvéseit érzékelteti. A második világháborúban súlyosan megsérült villát Rippl-Rónai József és Csók István pannója, Kernstok Károly üvegablakterve és Fémes Beck Vilmos kútfigurái idézik meg.

 

A kiállítás kurátorai: 
Gergely Mariann
Plesznivy Edit
Szeifert Judit, Gulyás Dorottya (szobor)
Tokai Gábor (érem)
Zwickl András

Kurátorasszisztensek:
Horváth Ágnes
Rödönyi Rita
Balogh Réka, Suba Zoltán (szobor)

Kiemelt látnivalók, érdekességek

Vaszary János: Aranykor, 1898

A magyar szecesszió emblematikus főműve, az Aranykor 1898-ban került először közönség elé a Műcsarnokban, ahol elnyerte az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat nagydíját. Ezt követően 1900-ban a párizsi világkiállításon jutalmazták bronzéremmel a festményt. A kép megfogalmazása a német Jugendstil naturalizmussal elegyített szimbolizmusával rokonítható, különös atmoszféráját, finom érzékiségét az akadémikus hagyományokhoz kötődő formaképzés és az azt ellenpontozó dekorativitás kettőssége teremti meg.

Bortnyik Sándor: Hatalakos kompozíció, 1918

Bortnyik Hatalakos kompozíciója a dinamikus mozgás, az energikus küzdelem kubo-futurista életérzését közvetíti. Az egymással konfrontáló, ritmikusan ismétlődő szögletes formák, a gépemberekké absztrahált harcos figurák a múlttagadó rombolás agresszív indulatait sugározzák. A vászon alapra vastagon felkent olajfesték tömör faktúrája a fizikai erő materiális jelenlétének a festői érzékeltetésére szolgál.

Rippl-Rónai József: Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett, 1907

Rippl-Rónai József a Franciaországban töltött több mint egy évtizedes munkássága során megismerte az impresszionizmus utáni szintetikus, dekoratív formanyelvet. Az 1900-as évek elején hazatért és Kaposváron telepedett le. Itt készült enteriőrképei a kisvárosi élet szeretetteljes környezetébe engednek bepillantást. Édesapját és az idős rokont, Piacsek bácsit ábrázoló festménye tematikájában az enteriőrökhöz sorolható.

Kiállításaink közül ajánljuk