En

Aktszobrok a századfordulóról

Online jegyvásárlás

Aktszobrok a századfordulóról

A 19-20. századi állandó kiállítás kabinetje

Állandó kiállításunk új tematikus egységeként a múlt század fordulójától az 1920-as évek közepéig készült fehérmárvány szobrokból mutatunk be néhány jellegzetes aktábrázolás-típust a gyűjteményünkben lévő remekek közül. A tárlaton Beck Ö. Fülöp, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Ligeti Miklós, Moiret Ödön, Róna József és Sződy Szilárd aktszobrai láthatók. Az akt német nyelvből átvett szó, amelynek jelentése: “tett”, “cselekedet”. A művészeti kifejezés eredetileg a meztelen vagy felöltözött modell figurájának, tartásának, mozdulatának tanulmányszerű ábrázolását jelölte, majd fokozatosan vált a ruhátlan emberi test megjelölésévé.

Az akt megalkotásához a középkorban is modellt használtak, eleinte a női akthoz is férfi modellt. A női modell alkalmazása 1500 után vált általánossá. A magyar művészeti oktatásban még az 1890-es években sem terjedt el a meztelen modell után való rajzolás, pedig a franciaországi akadémiákon ekkor már általános gyakorlat volt.

A tárlaton megismertetett időszakra jellemző volt, hogy egymás mellett éltek a historizáló-antikizáló és a modern törekvések. Mindegyik felfogásra található példa a kiállított tanulmány jellegű, illetve allegorikus vagy szimbolikus aktszobrok között. Auguste Rodin (1840-1917) volt a századvég szobrászatának legjelentősebb megújítója, akitől a budapesti Szépművészeti Múzeum már 1900 körül vásárolt műveket. A bemutatott magyar szobrászati alkotások egy részén is érzékelhető a francia mester hatása.

A tárlaton szereplő valamennyi fehér márvány aktszobor frissen restaurált állapotban került kiállításra, így régi pompájukban megújulva gyönyörködhetnek bennük a nézők.

A kiállítás kurátora: Szeifert Judit

Kiemelt látnivalók, érdekességek

Moiret Ödön: Vénusz Anadyomene, 1914

Moiret Ödön szakít a Botticelli óta megszokott ábrázolással, ahol az istennő diadalmasan, a kagylón állva jelenik meg, és Aphroditét ébredező, nyújtózkodó nőalakként, valóban mintegy a születése pillanatában értelmezi. A test naturalisztikus felfogását a haj, a kagyló és a víz szecessziós stilizáltsága árnyalja. A legszokatlanabb maga a kompozíció, alig találni példát arra, hogy Venus ülve jelenik meg.

Ligeti Miklós: Éva, 1897

Ligeti Miklóst a századforduló időszakában Rodin elsőszámú magyar követőjeként tartották számon, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy 1907-ban, a francia mester budapesti bemutatkozásakor a mester grafikáit Ligeti szobraival kiegészítve mutatták be a Nemzeti Szalonban. Éva címet viselő alkotásán egy finoman megmunkált, sima felületű női akt bontakozik ki a szabálytalan alakú, érdes felületű márványtömbből.

Kisfaludi Strobl Zsigmond: Reggel, 1924-1926

A „magyar Vénusznak” is nevezett mű kisméretű példányát Kisfaludi 1924-ben faragta. Ennek reprodukciója megjelent a Studio című angol nyelvű lapban, aminek hatására William Randolph Hearst, az Egyesült Államok újságtrösztjének vezetője megrendelte a szobor életnagyságú változatát. Ennek másodpéldánya látható kiállításunkon. A fésülködés közben megragadott zsánerszerű megjelenítés következtében az ünnepélyesen mintázott női akt közvetlen hatást kelt.

Aktszobrok a századfordulóról

Online jegyvásárlás

Kiállításaink közül ajánljuk