En

Lépésváltás – frissítve!

Online jegyvásárlás

Lépésváltás – frissítve!

Az 1945 utáni magyar művészet története egymáshoz kapcsolódó generációk, művészcsoportok és egyéni utat kereső alkotók munkásságának a láncolatából áll. Érvényesülésükben nagy szerepet játszottak az állami intézmények, a kisebb galériák, illetve azok a kiállítások, amelyeken a művészek elveiket kinyilatkoztatták.

A tárlat három szempontot igyekszik egymás mellé állítani: az egyik a különböző irányzatok párhuzamos jelenléte, a másik a kiállításnak mint meghatározó eseménynek a történeti folyamatba való beemelése, a harmadik pedig a magyar művészet európai tendenciákhoz való viszonyíthatóságának a bemutatása mértékadó műveken keresztül.

Az 1945 utáni magyar művészet egyik sajátossága, hogy az egyes alkotói felfogások nem váltják, hanem kísérik egymást. Ilyen például a korábbi generációkra építő absztrakt vagy figuratív művészet, melyek művelői az európai avantgárd kísérletező alkotómódszereit vették alapul, ugyanakkor a helyi művészeti hagyományokat is követték.

A korszak egy-egy kiállítása a művészettörténet meghatározó eseményének számított. Ezt is hangsúlyozzuk a tárlat több pontján, mert világossá tesz olyan, művészek közötti kapcsolódási pontokat, amelyek sokkal inkább az elvközelségről szóltak, mint a stilisztikai azonosság vagy különbözőség kérdéséről.

A hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek művészeti stílusainak párhuzamba vagy ellentétbe helyezését azért tartjuk fontosnak, mert míg az előbbiekben az avantgárd került dialógusba a szocializmus tűrt modernizmusával, addig a nyolcvanas években a nemzetközi kapcsolatokra építő újexpresszív festészet és a fiatal generációt meghatározó underground jelenségek párhuzamát figyelhetjük meg.

A kiállítás címében szereplő „lépésváltás” a művészet szemléleti fordulatát, a piac átértékelő szerepét és az intézményrendszer átalakulását hangsúlyozza.

 

Lépésváltás – frissítve!

 

A Lépésváltás – frissítve! című kiállítás a közelmúltban a gyűjteménybe került jelentős szerzeményeket állítja a fókuszba. A négy lépésben megújuló, friss arculattal megjelenő tárlaton a már ismert alkotások mellett olyan új műveket emelünk ki, melyek történeti, műfaji vagy tematikus szempontból meghatározóak az elmúlt hat évtized hazai művészete szempontjából, reflektálnak a Jelenkori Gyűjtemény (és általa a magyar művészet) sajátos közép-európai kontextusára, illetve árnyalják, vagy épp újraértelmezik az 1945 utáni magyar művészet jól ismert narratíváját.

Az elmúlt időszak különféle médiumokra kiterjedő gyűjtési stratégiájának köszönhetően egy-egy korszakot vagy tendenciát többek között a fotóművészet, a rajz, a grafika, az installációművészet, és a textilművészet széles spektrumán keresztül mutatjuk be a közönségnek.

 

2022-ben kiállításunk az alábbi művészek munkáival frissül:

I. 2022. április 20-tól:
Kemény György
Keserü Ilona
Maurer Dóra

Kiemelt látnivalók, érdekességek

Keserü Ilona: Kettes számú festmény, 1965

Keserü Ilona az 1960-as években induló Iparterv-generáció meghatározó, egyéni hangú alakja. 1965-ben kezdett gesztusképeket festeni, amelyeket sorszámokkal látott el. E festményei a gesztusfestészet korai, hazai példáinak tekinthetők. A hat darabból álló sorozat második darabja a Kettes számú festmény (1965). A művész így emlékezett vissza e korszakára: „Ez az első festményem, ahol a kép megvalósításának technikai összetevőit a megtanultaktól elfordulva magam választom, találom ki, s hozom egyazon felületre…”

Kemény György: Hommage à Oppenheimer, 1967-1968 körül

Az 1960-as években grafikusként induló Kemény György plakátjaival, tárgykollázsaival, objektjeivel és táblaképeivel a pop-art legkövetkezetesebb magyarországi képviselője volt ebben az időszakban. Az Hommage à Oppenheimer egy összetett assemblage, melyben Kemény magazinokból (elsősorban az ekkoriban Magyarországon is hozzáférhető Paris Matchból) kivágott fotókat kombinált különféle színes tárgyakkal. Az eredmény egy sajátosan fanyar humorú pop-ikon, mely az atombomba atyja, Robert Oppenheimer előtt „tiszteleg”, aki 1967-ben halt meg.

Maurer Dóra: IXEK 22 / Disputa 1-6., 2019–2020

Maurer Dóra több mint ötven éve meghatározó alakja a magyar művészeti életnek. Itthon és külföldön elsősorban a geometrikus absztrakció és a szisztematikus festészet képviselőjeként ismerik. Az IXEK 22 / Disputa 1–6. című sorozatán az egyes darabokat alkotó papírvékony kék, sárga és vörös színmezők kifelé és befelé hajlanak, elmozdulnak, áthatolnak egymáson. Frízszerűen összeálló együttesüket egyfajta színpadiasság jellemzi. Többirányú „(test)beszéd” ez, disputa, melyben a formák és színek nemcsak egymással, de a nézővel is interakcióba lépnek.

Lépésváltás – frissítve!

Online jegyvásárlás

Kiállításaink közül ajánljuk