A Festészeti Osztály jelenleg 10 000 darabot számláló gyűjteménye az 1800 és 1945 közötti magyar festészet alkotásait őrzi. A gyűjtemény kezdetei a 19. század közepére nyúlnak vissza, amikor a Nemzeti Képcsarnokot Alapító Egylet nemzeti képtár létrehozását tűzte ki célul. A folyamatos vásárlásokból gyarapodó műtárgyegyüttest először a Nemzeti Múzeumban mutatták be. A század végén a Szépművészeti Múzeumba kerülő anyag a II. világháború után a Fővárosi Képtár hasonló kvalitású festménykollekciójával bővült ki. A legfontosabb műveket ma a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán láthatja a nagyközönség.
Gyűjteményünkben megtalálhatók a 19. század első felében működő portré- és tájképfestők – többek között Donát János és Markó Károly – alkotásai. A Pesti Műegylet 1840-től induló kiállításain szereplő művészek életművének jelentős része is itt van: az Első Magyar Festészeti Akadémiát alapító Marastoni Jakabot, a magyar biedermeier alakjait – Barabás Miklóst és Borsos Józsefet – fő művek képviselik az anyagban. A történeti festészet zseniális alakjait legfontosabb műveik reprezentálják. Az 1820-as években született mesterek közül Orlai Petrics Soma és Than Mór, a következő évtizedben született festők közül a párizsi Salonon kiállító Madarász Viktor és Székely Bertalan magyar történelmet megjelenítő emblematikus festményei a gyűjtemény közismert darabjai, akárcsak a müncheni akadémián oktató fiatalabb generáció (Wágner Sándor, Liezen-Mayer Sándor, Benczúr Gyula) munkái. Az 1860-as években induló két mester, a nemzetközi színtéren híressé váló Munkácsy Mihály és a modern magyar festészetet úttörője, Szinyei Merse Pál életművének minden korszakából elsőrangú műveket őrzünk. A 19. század utolsó harmadából a plein air törekvések és a naturalizmus nemzetközi mércével is figyelemre méltó alkotásai korán bekerültek a múzeumba.
A müncheni Hollósy-kör és a nagybányai művésztelep mesterei közül elsősorban Ferenczy Károlynak az életműve, de a két másik művésztelep, Szolnok és Gödöllő vezető mestereinek, Fényes Adolfnak és Körösfői Kriesch Aladárnak is több festménye lett gyűjteményünk része. A századforduló meghatározó modern művészei közül Rippl-Rónai József és Vaszary János életműve áll a gyűjtemény középpontjában. Mellettük több olyan egyéni hangú festő pályája is nyomon követhető, mint Mednyánszky László, Csontváry Kosztka Tivadar és Gulácsy Lajos. A 20. század elején induló fiatal és új törekvéseket követő művészek közül a nagybányai neósok, majd a Nyolcak műveit kell kiemelni. Az avantgárd mozgalmak emigrációban alkotó művészeitől, így Kassák Lajostól és a MA-kör művészeitől kevés mű található festészeti anyagunkban, de azok igazán páratlan alkotások. A két világháború közötti időszakból az újklasszicista törekvések és a római iskola mellett a posztimpresszionista Gresham-kör alkotóinak, így Bernáth Aurélnak és Egry Józsefnek a remekműveiben bővelkedünk. Mellettük a korszak olyan kiváló alkotóitól őrzünk alapvető műveket, mint Derkovits Gyula, Farkas István, illetve a szentendrei művészet képviselői, például Vajda Lajos.
