A macska Michael Rothenstein

Rothenstein a kortárs brit grafika egyik leginvenciózusabb képviselője. 1950-ig leginkább litográfiával foglalkozott, majd S. W. Hayter radikális grafikai eljárásainak megismerése egész további munkásságát meghatározta. A fa- és linóleummetszet faktúrájának materiális hatása új távlatokat fedett fel számára. Az 1970-es években gyakran szitázott át fotókat különböző technikájú lapjaira. A következő évtizedben a kozmopolita nagyváros metaforáit és képi jeleit megjelenítő, kézzel színezett fametszetein a felfokozott expresszivitás lett uralkodóvá.
A városi sorozat egyik legenergikusabb darabja az 1983-ban készített A macska című, akvarellel átfestett fametszet, ezt adta be három évvel később (új kiadásban) a Royal Academybe diplomamunkaként. A fekete felületbe vésett erőteljes formák érzelmi töltése, a bátor, fauve szellemű színösszeállítás jelentik a fő motivációt Rothenstein számára. A nagyvárosi képek e sorozatán a főszerepet az erőszak játsza, amelyet olyan szimbólumok hordoznak mint a kakas (rajzainak és grafikáinak gyerekkorától kezdve gyakori témája), ami a férfiasság és agresszió, ezzel együtt a szabadság kifejezésének hétköznapi metaforája. A figyelem középpontjában azonban a nő van, mint hős vagy áldozat. “Számomra meglehetősen csonka ez a figura, torzó, a fura ruhájával és a fallikus jelekkel… mint a macska, a bohóc és a kakas. A szex sötét ünnepe. A macskán a nőt keresztre feszítik. Hagyom, hogy ezek az asszociációk szétáradjanak. Hogy a néző mire gondol, nem hiszem, hogy nagyon számít mindaddig, amíg valamilyen csatorna levezeti az izgalmi állapotot.” (Rothenstein, ld. Sidey.)

Tóth Ferenc