| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | német |
| Készítés ideje | 19. század első fele |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, vászon |
| Méret | 36 x 27 cm |
| Szignó | Catel (vakkereten egykorú cédula) |
| Leltári szám | 77.2.B |
| Gyűjtemény | 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Franz Ludwig Catel Berlinben született francia kálvinisták fiaként. Tanulmányait 1797-ben a berlini Művészeti Akadémián kezdte, majd a következő évtől Párizsban folytatta az École des Beaux-Arts-on. Első megbízását Johann Wolfgang von Goethétől kapta, aki felkérte, hogy illusztrálja az 1799-ben megjelent Hermann und Dorothea című művét. 1911-ben Catel Rómában telepedett le, és hátralévő élete nagy részét Itáliában töltötte. Csatlakozott a római német festők nazarénusoknak nevezett művészközösségéhez, ami előrelendítette művészi fejlődését. Náluk azonban jobban vonzotta a zsáner- és tájképfestészet, amelyekkel rendkívül népszerű lett, és a város művészeti közösségének vezető alakjává vált. A Rómába látogató német előkelőségek kedvenc festőjeként számos portrémegbízást kapott. Az ő körükből érkezhetett az a fiatal férfi, akinek nyílt tekintetű, lágy arcvonásait a múzeum birtokában lévő kis festményen megörökítette. A kép harmonikus, de életteli színvilága, kifinomult technikája a művész franciás iskolázottságát igazolja, a korai romantika kifejezést közvetítő festésmódját követi.
Tóth Ferenc
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
