Saroktöredék oszloplábazattal és figura lábfejével, valamint oszloptörzzsel Gertrúd királyné síremlékéből Francia mester

Magas domborműből letört, három darabból, törésvonalak mentén összeragasztott töredék, rajta oszloplábazatos saroktöredék két darabból összeillesztett oszloptörzzsel (ltsz. 90.22.6M), mellette figura lábfejével (ltsz. 90.22.5M). Az attikai oszloplábazat két szomszédos oldalával szabadon álló, keskeny, négyszögletes lábazati lemezre támaszkodik. Az oszloplábazat talplemeze rézsűs, sarkain rézsűs bemetszéssel; alsó párnatagja viszonylag ép, alsó széle túlnyúlik a talplemezen; felső párnatagjának nagyjából a fele letört. A lábazattól jobbra valószínűleg ülő figurához tartozó, cipőt viselő lábfej részlete maradt fenn a lemeztagon. A töredék hátsó oldalán, az alsó párnatag alatt, előbb merőlegesen, majd 45 fokos szögben hátranyúló függőleges illesztési sík látszik. A töredék alja vízszintes sík. A talapzaton és a lábazaton vékony fehér alapozás és halványvörös bólusz maradványai, míg a rézsűkben fekete festék nyomai láthatók. A cipőn lévő fekete festék a cipő egykori színére, míg a mögötte talált csöppnyi aranyozás az egykor ott álló trónusra utal. Az attikai lábazaton hengeres oszloptörzs két illeszkedő darabból összeragasztott töredéke emelkedik, melynek felülete simára faragott, felső törött végén hármas pálcatagból képzett osztógyűrű maradványa maradt fenn. A faragvány felületén fehér alapozásnyomok, az osztógyűrű alatt halványvörös bóluszfoltok látszanak.

Mindhárom töredék Gerevich László pilisszentkereszti ásatásán került elő: az oszloplábazatos darab 1975-ben, a ciszterci apátsági templom északi mellékszentélyében; a két oszloptöredék 1981-ben: az egyik a templom, négyezetében, a másik az 57. sír és közvetlen környékén. A három darabból összeillesztett domborműtöredék annak a francia szobrász által Magyarországon faragott díszes síremléknek volt a része, amit a pilisi erdőben, 1213-ban meggyilkolt Gertrúd királyné sírja fölé emeltek 1220 körül. A finoman profilozott, gerecsei vörös mészkő lábazati párkányból és fedlapból, valamint az általuk közrefogott, aranyozott és színesre festett domborművekkel díszített, szürkés-sárgás homokkőből faragott oldallapokból álló tumba tetején Gertrúd királyné szintén homokkőből faragott és festett, életnagyságú halotti portrészobra, az ún. gisant feküdt, feje alatt párnával, a párnát egy-egy kézzel két oldalról tartó, másik kézzel füstölőt lóbáló angyalokkal körülvéve. A domborműves oldallapokon, architektonikus részletekkel aprólékosan kidogozott háromkaréjos vakárkádok alatt, trónuson ülő (a hosszú oldalakon), illetve álló (a rövid oldalakon) alakok jelentek meg.

Jelen töredéket a mérete és a kialakítása, valamint és a rajta megjelenő építészeti elemek kapcsolják a Gertrúd-síremlék hosszú oldallapjainak domborműves díszítéséhez, helye az egyik hosszú oldallap bal szélén volt.