
Őszi virágcsendélet
1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény
Alkotó | |
---|---|
Kultúra | osztrák |
Készítés ideje | 1907 |
Tárgytípus | festmény |
Anyag, technika | olaj, vászon |
Méret | 184,7 x 139,5 cm |
Szignó | lent, jobbra: John Quincy Adams 1907 |
Leltári szám | 299.B |
Gyűjtemény | 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény |
Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
A portréalanyait előkelő ízléssel és nagy könnyedséggel ábrázoló John Quincy Adams a korabeli közvélekedés szerint a Londonba kivándorolt magyar festő, László Fülöp helyét vette át az Osztrák–Magyar Monarchia portréfestészetében. Ezenfelül művészete is rokonságba hozható László festészetével.
A Lilly művésznevet viselő Lydia Bergert, a bécsi udvari opera szólótáncosát Adams a bécsi Theresianumgasse 5. szám alatti pazar műtermében festette meg. A táncosnő testét az átlátszó fekete fátyol alig takarja. A háta mögötti márványkandallón dísztárgyak, a széken egy fehér kaftán hever. A kép ábrázolásmódján és hangulatán a szimbolizmus és a szecesszió hatása érvényesül; Lilly, aki a kép keletkezésének idején karrierje csúcsán volt, „femme fatale”-ként jelenik meg.
A festmény a bécsi Künstlerhaus 1907-es őszi kiállításán szerepelt, ahol el is kelt a művész által megszabott, a korban igencsak busásnak számított áron. A vevő nagy valószínűséggel nem volt más, mint gróf Andrássy Dénes, ugyanis a festmény nem sokkal később – a korabeli sajtóképek alapján – az ő krasznahorkai képtárában bukkant fel.
Izsák-Boda Bianka
Peregriny, János, Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum állagai. 3.rész, Új szerzemények. 3. füzet: a, Plastikai művek; b, Az 1913. évi szerzemények; c, Kifüggesztésre, elhelyezésre és kezelésre vonatkozó adatok: d, Sorszámszerinti jegyzék; e, Tárgymutató; f, Javítások; g, Tartalomjegyzék, Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1915.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.