Angyalfej Gertrúd királyné síremlékéből Francia mester

Körben megmunkált, a törzshöz egykor csappal rögzített fej. Az arc jobb alsó része, az áll, valamint az orr törött, a megmaradt faragott felület ép állapotú. Az illesztés módjára a nyaknál alulról befúrt függőleges csaplyuk utal. A magas, domború homlokhoz enyhén ívelt szemöldök járul. A tágra nyílt, mandula alakú szemek közt keskeny orr törésfoltja húzódik. A telt ajkak szögletében könnyed mosoly. A gömbölyded arcot oldott, hullámzó hajfürtök keretelik, amelyek hátul, a nyak vonalában enyhén visszahajló hullámokban végződnek. A homokkő töredék teljes felszínén hő okozta vöröses elszíneződés látszik. Az arcot, a szemek vonalában átlósan húzódó felület mentén koromtól származó, fekete elszíneződés borítja, amely kiterjed a nyakra és a bal fül körüli hajtincsekre is.
A fej Gerevich László pilisszentkereszti ásatásán szórvány leletként, a vízikerék árkából került elő 1980-ban. A faragvány annak a francia szobrász által Magyarországon faragott díszes síremléknek volt a része, amit a pilisi erdőben meggyilkolt Gertrúd királyné (†1213) sírja fölé emeltek 1220 körül. A finoman profilozott, gerecsei vörös mészkő lábazati párkányból és fedlapból, valamint az általuk közrefogott, aranyozott és színesre festett domborművekkel díszített, szürkés-sárgás homokkőből faragott oldallapokból álló síremlék tetején Gertrúd királyné szintén homokkőből faragott, életnagyságú halotti portrészobra, az ún. gisant feküdt, a feje alatt párnával, a párnát egy-egy kezükkel két oldalról tartó, másik kezükben füstölőt lóbáló angyalokkal körülvéve.
A töredék mérete, körszoborként való kialakítása, valamint a csapolással való illesztés arra utal, hogy a tumba fedlapján fekvő királyné gisant szobra körül térdeplő, körplasztikaként kifaragott angyalfigurák valamelyikéhez tartozott, kiegészítésként mindkét fennmaradt törzstöredék (ltsz. 90.22.38–39M) számításba jöhet.