Ecce Homo. A jánosréti Szent Miklós templom Passió-oltár jobb oldali merevszárny ünnepi oldalának jobb oldali táblaképe, lent
Régi Magyar Gyűjtemény
Készítés ideje | 1480–1490 |
---|---|
Tárgytípus | táblakép |
Anyag, technika | fenyőfa, tempera, aranyozott |
Méret | 86 × 63 cm |
Leltári szám | 55.917.1 |
Gyűjtemény | Régi Magyar Gyűjtemény |
Kiállítva | Magyar Nemzeti Galéria D épület, Földszint, Templomok ékességei – Gótikus művészet Magyarországon 1300–1500 |
Az oltárszárnyak a szepeshelyi Szent Márton tiszteletére szentelt prépostsági templom egy Szűz Mária-oltárához tartozhattak. Aranyozott, ünnepnapokon feltáruló oldalukon Jézus gyermekségének közismert jelenetei láthatók. Az egyszerűbb kivitelű, hétköznapokon a hívek felé forduló oldalak két egyházatya, a Szentírást latinra fordító Szent Jeromos és az egyháztanító, hippoi püspök, Szent Ágoston alakját mutatják. Az egykori oltárszekrényt feltehetően szobrok díszítették.
A figurák szinte szobrászi keménységű megformálása – különös tekintettel az Angyali üdvözlet Máriájának és Gábrieljének fehér és sárga drapériáira –, az éles fény-árnyék hatások, az élénk színezés, a Születés-jelenet hátterének kékes sötétben úszó, éjszakai tája feltűnően tehetséges festőt jellemző vonások, amelyek az erőteljes németalföldi hatások jelenlétéről és értő feldolgozásáról is árulkodnak. A szepeshelyi templom számos szárnyasoltára közül az 1499-re keltezett, Mária koronázása-oltár táblaképei mutatják a legmagasabb művészi színvonalon e vonásokat. Az oltárt készítő műhely jelentős hatással volt az egész régió művészeti produkciójára. Feltehető, hogy a Szepesség egyházi központjának magas művészeti színvonaláról hírt adó oltárszárnyak festője is ehhez a körhöz kapcsolódott.
Radocsay, Dénes, A középkori Magyarország táblaképei, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.