| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | osztrák |
| Készítés ideje | 1852 |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, vászon |
| Méret | 53,5 x 30 cm |
| Szignó | lent, jobbra: Kupelwieser 1852 (a középtől kissé jobbra) |
| Leltári szám | 156.B |
| Gyűjtemény | 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Leopold Kupelwieser tehetségét korán felismerték, így már tizenkét éves korában a bécsi képzőművészeti akadémiára járhatott. 1823–1825 között Rómában élt, ahol a nazarénus mozgalom hatása alá került. Bécsben való letelepedése után illusztrátorként, üzletportálok és portrék festőjeként vált ismertté. Később áttért a vallásos freskók és oltárképek készítésére, és mint egyházi festő szerzett hírnevet. Számtalan bécsi templomot díszített, de több képet festett a pécsi székesegyház részére, illetve a kalocsai székesegyház és a budapesti józsefvárosi plébániatemplom főoltárképét is ő festette. 1837-ben az akadémia professzora lett, 1850-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta meg.
A viszonylag kis méretű, Mária mennybevitelét ábrázoló festménye tervpályázat lehetett, melyet végül nagy méretben a pécsi Miasszonyunk-zárdatemplom főoltárképeként készített el. A kompozíción a reneszánsz, főként Raffaello Santi festészetének hatása fedezhető fel. A képet Tárkányi Béla egri kanonok vásárolta Rómában, majd hagyta a Magyar Nemzeti Múzeum képtárára 1886-ban.
Somodi Anett
Peregriny, János, Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum állagai. 2.rész. A Nemzeti Múzeum sorozatai 1.füzet: a, A Pyrker-képtár; b, A József Magyar-képtár; c, A Széchenyi Általános-képtár, Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1909.
Tóth, Ferenc, Donátorok és képtárépítők. A Szépművészeti Múzeum Modern Külföldi Gyűjteményének kialakulása, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2012, 156. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
