| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | francia |
| Készítés ideje | 1869 |
| Tárgytípus | fegyverek és fegyverzet |
| Anyag, technika | olaj, vászon |
| Méret | 62,5 x 35 cm |
| Szignó | lent, balra: Layraud / Rome 1869 |
| Leltári szám | 4060.B |
| Gyűjtemény | 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Fortuné Layraud eredeti foglalkozása pásztor volt, húszéves korában kezdett el festeni. 1856-ban felvételt nyert a párizsi École des Beaux-Arts-ra, majd 1863-ban megkapta a római ösztöndíjat. Hosszú, eklektikus karrierje során szinte minden műfajban dolgozott: történelmi jelenetek, modern zsánerképek, tájképek, portrék egyaránt szerepelnek életművében.
Liszt Ferencet ábrázoló képmása Layraud olaszországi tartózkodása végén, 1869-ben készült Rómában. A kompozíció első találkozásukat idézi, amikor egy lázas előadás után a zeneszerző a ráadást követelő közönségnek ellenállva lezárta a zongorát és összefont karral jelezte, hogy a koncert véget ért. Liszt reagálása annyira megfogta a festőt, hogy elkészítette ezt a némileg dacos képmást, mely egyes kritikusokban visszatetszést keltett. A Layraud műtermében, Liszt közreműködésével készült teljes alakos portré papi minőségében, hosszú fekete reverendában ábrázolja modelljét, akinek mellkasán a francia becsületrend piros szalagja látható. A kép életnagyságú változata – melyhez talán a budapesti festmény szolgált vázlatként – az 1870-es párizsi Szalonon szerepelt, ma a valenciennes-i múzeum gyűjteményének része.
Kovács Anna Zsófia
Peregriny, János, Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum állagai. 3. rész, Új szerzemények. 1.füzet: a, Festmények; b, Festmények módjára kezelt műtárgyak, Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1914.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
