Ady fej dombormű Beck Ö. Fülöp

Beck sokat foglalkozott Ady alakjának megformálásával, több változatot készített síremlékéhez, és érmen is megmintázta. A domborművön az arc frontális beállítású, ezzel egyúttal a figura karakterének nyíltságát is érzékeltetni akarta. A markáns arcvonások, a mélyen ülő szemek, a kemény, vastag száj, az erős nyakizmok szintén a jellemzés eszközei. Az arc harmonikus, mert leegyszerűsített, nyugodt, kiegyenlített formákból épül fel, Ady robbanó, dinamikus egyéniségéből csak a belülről jövő feszültséget tükrözi. A szenvedélyességet a hullámzó, ívelő vonalak fejezik ki: a homlokba hulló haj, a szemöldök, illetve a szem ívei, a száj vonala, majd az áll ívének lendülete zárja le a hullámvonal játékot. A formák nyugalmának és a vonalak dinamizmusának ellentétét a sötét patinájú, fényes felület oldja fel. A művész ezzel a komponálási móddal el tudta kerülni, hogy alkotása festőivé váljék, meg tudta tartani a dombormű műfajának klasszikus alaptörvényeit.