Kuruc fej Beck Ö. Fülöp

A kuruc föveget viselő nagy bajuszú férfifej teljesen kitölti a teret, monumentális hatást kelt. A föveg hajlatai, a bajusz, az orr ívei a tömegelosztás eszközei és egyúttal a harmónia, a nyugalom kifejezői. A formák nyugodt rendje ellentétes a feszes térkitöltéssel. Ez az ellentét fokozza a mű monumentális hatását. A dombormű kompozíciója kiegyensúlyozott. A fejforma tulajdonképpen egy négyzetbe foglalható, csak a föveg felső része bontja meg e geometriai alakzatot. A szerkezet szilárdsága a mű egy másik jellemzőjével is összefügg. A figura beállítása a legnagyobb felületek törvényének figyelembevételével történt és a művész igyekezett a felszínből leginkább kiemelkedő részeket egy, az alappal párhuzamos síkba rendezni. A modern plasztika eredményeihez közelítő felfogás mellett a Kurucfejben a korszak magyar szobrászatéban még jelenlevő szecessziós ízlés is felfedezhető.