| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | német |
| Készítés ideje | 1893 |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, vászon |
| Méret | 140 x 202 cm |
| Szignó | lent, balra: H. Zügel, München 93. |
| Leltári szám | 133.B |
| Gyűjtemény | 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Heinrich von Zügel báránytenyésztő családban, állatok közt nőtt fel, így az állatábrázolás iránti érdeklődése korán kialakult. Művészeti tanulmányait Stuttgartban, majd Münchenben végezte. Képeinek tipikus témája az ember és az állat együttélése: legszívesebben juhokat, valamint szarvasmarhákat ábrázolt. Gyakran monumentális állatai kitöltik a képteret. Olyannyira érdekelte az állatok világa, hogy a giesseni egyetem 1930-ban tiszteletbeli állatorvosi diplomát adományozott neki. Fia, Willy Zügel állatszobrászként szerzett hírnevet.
Művészetének első évtizedeiben lágy ecsetvonásokat és gyengéd tónusokat használt, állatai aprólékosan kidolgozottak. A 19. század végére azonban színei élénkebbé, ecsetvonásai szélesebbé váltak, jeleneteit pedig narancssárga napfény ragyogta be. Ekkoriban készült Az első napsugarak is, melyen egy alvó nyáj felett őrködő kutyát láthatunk, háttérben a felkelő nappal. Keletkezésekor Zügel egy Felső-Rajna menti faluban, Wörthben töltötte nyarait, ezért elképzelhető, hogy a budapesti képet is ez a vidék ihlette.
Izsák-Boda Bianka
Peregriny, János, Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum állagai. 2.rész, A Nemzeti Múzeum sorozatai. 2. füzet; d, Az új leltár anyaga; e, A régi depôtbeli sorozat; f, Az új depôtbeli sorozat; g, Az átadási okmányok; h, Tárgymutató, Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1909.
Tóth, Ferenc, Donátorok és képtárépítők. A Szépművészeti Múzeum Modern Külföldi Gyűjteményének kialakulása, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2012, 163. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
