Töviskoronázás. Táblakép a liptószentandrási Szűz Mária-oltár bal oldali mozgószárnyának hétköznapi oldalán (lent)
Régi Magyar Gyűjtemény
Alkotó | |
---|---|
Készítés ideje | 1220 körül |
Tárgytípus | kőfaragvány |
Anyag, technika | mészkő |
Méret | 14,5 x 7 x 9 cm |
Leltári szám | 90.22.19M |
Gyűjtemény | Régi Magyar Gyűjtemény |
Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Magas dombormű sarkáról letört töredék. Alja és teteje törött. Előoldalán a dombormű alapsíkjával azonos, sima, függőleges felület, rajta padszerű trónus bal oldalának felső sarokrésze, melyet pálcatagból, negyedhomorlatból és lemezből álló párkány tagol. A párkány tetejéről a trónust részlegesen beborító, rétegezett drapéria, feltehetően köpenyvég omlik alá, mely az egykor a trónon ülő figurát fedte. Az előoldalhoz derékszögben csatlakozó szomszédos oldalon keskeny, függőleges lemez, majd íves fülkehátfal indítása látható. Több helyütt fehér alapozás, a fülke felületén ezen felül még halványvörös bólusz is megfigyelhető.
A saroktöredék Gerevich László pilisszentkereszti ásatásán, a ciszterci apátsági templom főhajójában, az északi négyezeti pillértől délnyugatra került elő 1975-ben, és annak a francia szobrász által Magyarországon faragott díszes síremléknek volt a része, amit a pilisi erdőben, 1213-ban meggyilkolt Gertrúd királyné sírja fölé emeltek 1220 körül. A finoman profilozott, gerecsei vörös mészkő lábazati párkányból és fedlapból, valamint az általuk közrefogott, aranyozott és színesre festett domborművekkel díszített, szürkés-sárgás mészkőből faragott oldallapokból álló tumba tetején Gertrúd királyné szintén mészkőből faragott és festett, életnagyságú halotti portrészobra, az ún. gisant feküdt, feje alatt párnával, a párnát egy-egy kezükkel két oldalról tartó, másik kezükben füstölőt lóbáló angyalokkal körülvéve. A domborműves oldallapokon, architektonikus részletekkel aprólékosan kidogozott háromkaréjos árkádok alatt, trónuson ülő (a hosszoldalakon), illetve álló (a rövidoldalakon) alakok jelentek meg.
A töredéket az egykori ciszterci apátság területén előkerült más töredékekkel (pl. RMO_90.22.1M; RMO_90.22.3M; RMO_90.22.18M; RMO_90.22.20M) fennálló egyértelmű forma- és méretazonosság a síremlék hosszú oldallapjait díszítő ülő figurasorozathoz kapcsolja, helye az egyik hosszú oldallap bal sarkában volt.
Gerevich, László, A pilisi ciszterci apátság, Studia comitatensia: tanulmányok Pest megye múzeumaiból, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 1984.
Takács, Imre, “A Gertrúd-síremlék rekonstrukciójának kérdései”, in: Majorossy J., dr. (szerk.): Egy történelmi gyilkosság margójára. Meráni Gertrúd emlékezete, 1213-2013, Ferenczy Múzeum, Szentendre, 2014, 189-202 o.
Takács, Imre, “The Tomb of Queen Gertrude”, Acta historiae artium Academiae Scientiarum Hungaricae 56 (2015), 5-88 o., 3.18. sz., 106-108.
Takács, Imre, A francia gótika recepciója Magyarországon II. András korában, Balassi Kiadó, Budapest, 2018, 124-158. o., 542.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.