Oszloplábazat töredéke Gertrúd királyné síremlékéből Francia mester

Nagyjából négyzetes alaprajzú, erősen sérült töredék. Alacsony lábazati lemezen álló attikai oszloplábazat (talplemez, párnatag, homorlat, párnatag) és vele egybefaragott oszloptörzs csonkja. A talplemez rézsűsen emelkedik, sarkain rézsűs, mély bemetszéssel. Az alsó párnatag túlnyúlik a talplemezen, a felső nagyrészt letört. A lábazat négy oldalából egy oldal nagyjából ép, két oldala részben, egy pedig teljesen törött. Alja szemcsés, sík illesztési felület. Ép felületein nagy kiterjedésű fehér alapozás, rózsaszín bólusz, illetve aranyozás és fekete festék maradványai látszanak.
A töredék Gerevich László pilisszentkereszti ásatásán, a „cellárium északkeleti sarkánál” került elő 1969-ben. Mérete és formája egyaránt arra mutat, hogy annak a francia szobrász által Magyarországon faragott díszes síremléknek volt a része, amelyet a pilisi erdőben, 1213-ban meggyilkolt Gertrúd királyné sírja fölé emeltek 1220 körül. A finoman profilozott, gerecsei vörös mészkő lábazati párkányból és fedlapból, valamint az általuk közrefogott, aranyozott és színesre festett domborművekkel díszített, szürkés-sárgás mészkőből faragott oldallapokból álló tumba tetején Gertrúd királyné szintén mészkőből faragott és festett, életnagyságú halotti portrészobra, az ún. gisant feküdt, feje alatt párnával, a párnát egy-egy kezükkel két oldalról tartó, másik kezükben füstölőt lóbáló angyalokkal körülvéve. A domborműves oldallapokon, architektonikus részletekkel aprólékosan kidogozott háromkaréjos vakárkádok alatt, trónuson ülő (a hosszú oldalakon), valamint álló (a rövid oldalakon) alakok jelentek meg.
A töredéket a más pilisi darabokkal (pl. RMO_90.22.1M; RMO_90.22.3–5M) fennálló egyértelmű forma- és méretazonosság a síremlék oldallapjainak architektonikus díszítéséhez kapcsolja; helye a domborműves díszítés alsó zónában volt